Üdvözöllek az oldalon
Vendég
 

A játék tér:



 
 
Indulás: 2015-10-11
 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 

A fő chat-ünk: Discord Chat

 
 


Derek Története
Garandir: Az átkelés Története
Darkia Története
Nakatani Története
Segal Története
Alice Története
Airnella, a magányos farkaslélek
Mikaela, egy Dead Port történet
Asmin, Az elátkozott félvér
Jason, Napló

 

 
 

!Chaten lehet kérni!

ELIT:

//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1468691081_03417.png
Namida FanSub


//kaibutsu.gportal.hu/portal/kaibutsu/upload/773287_1506804969_09541.gif



Társoldalak:
//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1468329427_03895.jpg//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1468329427_03895.jpg//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1468329427_03895.jpg
//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1468329427_03895.jpg//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1468329427_03895.jpg//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1468329427_03895.jpg
//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1468329427_03895.jpg//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1468329427_03895.jpg//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1468329427_03895.jpg
//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1468329427_03895.jpg//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1468329427_03895.jpg//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1468329427_03895.jpg

 

 

 

 

 

 

League Of Legends Pointer

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fórum
Fórumok : A történetetek : Airnella, a magányos farkaslélek Fórumok: 
Témaindító hozzászólás
JustG

2019.03.05. 14:26 -

[8-1]

JustG Előzmény | 2019.03.10. 22:53 - #10

Minden, ami megmaradt Utánna 5#
- Airnella... - suttogta nehéz levegővételek közepette. - Te lángolsz...
- Talán estére hotdog lesz a vacsora? - váltott vissza a rendes viselkedésére Kie.
- Nem, inkább pörkölt kígyó, ha nem mész el most azonnal. - mondtam és egyre jobban elfogott egy új féle viselkedés.
 
Annyira dühös voltam, hogy minden, amit tettem, olyan volt, mintha nem én irányítanám. Hanem az erő engem. Engem tűz vett körül, és hajam vége is lángolt, de nem terjedt tovább testemen. A jobb kezemben is lángolt a tűz. Felemeltem lassan és ökölbe szorítottam kezem.
 
- Ez egy utalás volt arra, hogy elmehetsz. - mondtam.
- De hát Airnella... Így hívnak, ugye? - aztán hirtelen egy szempillantás alatt, az arcom termedt. - Ha most el is megyek, bármikor visszajöhetek. Tudod, eléggé hasonlóak vagyunk ketten, és tudom, ha összefognánk meg tudnánk keresni a családod... - suttogta nekem.
 
Mire pupillám összeszűkült és megfogtam volna lángoló kezemmel a karját, de ő erre kezéből pont onnan egy kígyót idézett meg, ami gyorsan rám mászott és megharapott. Éreztem, hogy kezdek gyengülni, de most nem olyan gyorsan. Így a meglévő erőmmel még arcon ütöttem Kiét, ami úgy néz ki olyan erős lett, hogy ő is földre került. Aztán én is letérdeltem a méreg hatása miatt.
 
- Enyje, a kutyus még erős is... - mondta az arcát simogatva. - Most megyek, de légy jó kutya és várj rám legközelebb! - mondta egy kis mosoly kíréretében és lassan átváltozott egy kis füst mellett kígyóvá, és gyorsan elsietett a fák közé.
 
Egy ideig még ott ültünk Heliassal és vártunk, hogy elmúljon a méreg.
 
Az idő csak telt. Én elkezdtem megtanulni a tűz mágia alapjait, úgyanis kiderült, hogy maga a mágia választott engem. Végül eltelt egy év is anyukám halála óta. Egy nap aztán Helias elment valamerre, de hosszú időre. A percekből órák, az órákból, napok lettek... Helias nem jött vissza, és, ami a legjobban fájt az az volt, hogy nem tudom mi lett vele. Emellett pedig úgy éreztem, hogy ő erre felkészült. Ugyanis az élelmiszereket, a helyet úgy hagyta, mintha előkészítette volna nekem.
 
" De ezek a napok is szépen elmúltak... Most így 12 év elteltével még mindig nem láttam. Most már pedig nem is várhatok tovább, muszáj a magam útját járnom. Valószínűleg Helias is ezt akarta volna elérni, ha tényleg az ő döntése volt, hogy elmegy." - gondoltam egy domboldal fűvében elfeküdve, a tavaszi napsütésben fürödve. - "Na, akkor hol is kezdjem?"
 
Felpattantam a földről és emberi alakomban, állati alakomat teljesen elrejtve el is indultam egy helyre, ahol egyszer jártunk Heliassal.
 
Utam kellemesen telt, viszont rengeteg emlék elözömlötte a fejem. A családomról, Heliasról, és Kiéről is. Álmaim is olykor jók voltak, de rengeteg rémálommal is meg kellett küzdenem. Például egyik éjjel, mikor Kiével álmodtam másnap egy kígyó mellett ébredtem. Feltekeredett rám, és arany szemei voltak. Viszont a szagából, tudtam, hogy nem ő volt az, de tudtam, hogy ez egy jel, és valahonnan figyel engem, de ez ellen nem tehetek semmit, csak, hogy éberebb vagyok, mint amennyire kéne.
 
Aztán a hosszú utam végén egy kis falu állt előttem, melynek névtábláján, - mely a falu szélén díszelgett és kicsit csúnyácskán nézett ki, mondhatni leterhelten - egy szó állt csupán: Caecus.

JustG Előzmény | 2019.03.10. 22:03 - #9

Minden, ami megmaradt Utánna 4#
 
Alig hallottam, vagy láttam valamit. Olyan gyengének éreztem magam. Nem akartam, hogy végre legyen. Még nem. Lassan a fiú elengedte a szám. Nagyon halkan és lassan, de még meg tudtam szólalni.
 
- Mi-miért teszed ezt velem?
- Csupán kicsi izgalmat akartam a mindennapjaimba. - mondta kis mosoly kíséretében.
- Te....te őrült vagy...
- Az bizony! Te pedig egy gyenge kislány...
 
Erre amint ezt kimondta hallottuk, hogy valaki lépked. Beleszagoltam a levegőbe és ugyanúgy, mintha farkas lettem volna, kiszagoltam, hogy Helias volt az. Viszont mikor beszéltem volna már nem ment.
 
- Úgy néz ki visszajött. Te szépen itt maradsz kutyi. - súgta oda nekem, és megsimogatta a fejem búbját.
 
Felállt tőlem, mire a kígyói a lábamat is leszorították. Egy fa mögé állt és onnan figyelte Heliast.
 
Helias eközben már ott volt, ahol ültem ezelőtt néhány perce, kezében ruhákkal. Látszott tekintetén, hogy keres valamit. Pontosabban engem.
 
Kie pedig lassan egy kígyót küldött felé a földön. Ahogy pedig Heliashoz ért volna, tanítom rálépett a kígyóra, mielőtt hozzá ért volna. Megnézte, mire lépett, majd körülnézett. Kie elbújt rendesen, így nem vette észre.
 
- Nem tudom ki az, de jöjjön elő! - kiáltott Helias.
 
Kie válasza erre az volt, hogy több kígyót megidézett, amik több oldalról próbálták megközelíteni a célpontot. Én rájöttem, hogy Kie a kígyókat a bőre alól hozza, így ezt nem tudom megállítani, csak ha legyőzöm őt.
 
Eltelt egy kis idő és Helias mindegyiket távol tartotta magától. Én pedig újra tudtam mozgatni az ujjaim. Mire az egyik kígyót levettem volna csuklómról - ugyanis, ahogyan behajlítottam elértem - akkor a fiú hirtelen felém szegezte a tekintetét, és odalépett hozzám egy szempillantás alatt.
 
- Te tényleg szökni akarsz, nemde? - nézett rám most nagyon furcsán.
- Ki nem akarna ilyenkor, most úgy őszintén? - kérdeztem vissza halkan.
 
Ezután Kie megmutatta magát Heliasnak, de a teste körül nem voltak kígyók.
 
- Ki vagy te? - nézett rá tanítom idegesen. - És hol van Airnella?!
- Nyugi van... A nevem Kie, és a környéken új. Nem tudom, hogy merre lehet a lány. - magyárazta.
- És én higyjek is neked? Menj a pokolba! Akkor mégis honnan jöttek volna azok a kígyók? - készült a támadásra a bika.
- Ugyan már! Te tényleg rátámadnál egy kisfiúra? Nem vagyok ártalmas... - nézett rá.
- Ez hülyeség! A mai világban már - és elakadt a szava. Ugyanaz a jelenet, mint néhány hónapja... Egy kígyó megharapta a lábát és a földre hullt Helias.
 
"Akárcsak az édesanyámnál... De most sem tudok semmit sem tenni." - gondoltam, mikor egy könnycsepp is legördült orcámon. - "Nem...Én nem engedem, hogy ez mégegyszer megtörténjen."
 
Hirtelen nagyon mérgesnek éreztem magam, és a testem mintha elkezdett volna izzani. Olyan meleg volt...
 
A fák közül előléptem. Kie lassan megfordult és velem szemben találta magát. Kissé most meglepeett arcot vágott. A földön fekvő Helias is engem nézett.
 

JustG Előzmény | 2019.03.06. 12:50 - #8

Minden, ami megmaradt Utánna 3#

 
- De várj! Minden embernek fel kel öltöznie? - kérdeztem az értetlen fejemmel. 
- Igen, mert tudod az emberekben is van egyfajta... Öhm... Tudod tanultunk az érzelmekről, ami két ember között létrejöhet, és, hogy annak lehetnek fizikai tevékenyésgei... Nos, öhm... Hogy mondjam..? - próbált magyarázni kicsit elpirulva. - Szóval nem kell néha az a kötelék, hogy csináljanak veled valamit az emberek. 
- Jó, hát én ezt nem egészen értem, de rendben akkor felöltözöm.
- Persze, hogy nem értheted! Hát ember években csak 8 éves vagy... Na megyek- indult volna, de megállítottam.
- Amúgy te hány éves is vagy? - nevetett fel erre Helias.
- Még nem mondtam ezt neked? - kérdezte, mire megráztam a fejem. - Ember években 19 éves vagyok.
- Akkor...te...
- 11 év van köztünk. Ha visszajöttem mostmár megtaníthatlak az emberi lét alapjaira. Mint a számolás, olvasás, stb.
- De hát a családom...
- Hidd el, hogy ez így sok segítség lesz megtalálni őket! Na mostmár aztán tényleg megyek, el ne csavarogj! - majd végre elindult.
 
Én addig magányomban, az erdő közepén ültem a fűben és gondolkoztam...
 
"Hiányoznak a testvéreim. Meddig kell még tanulnom, hogy végre elmehessek megkeresni? Nem hagyhatom őket magukra, hiszen ők a családom!"
 
Teltek a pillanatok, és hirtelen egy hangja lettem figyelmes. Gondoltam Helias az, ezért elbújtam az egyik nagyobb fa mögé, hogy majd előbukkanok, mikor hallom, hogy keres engem. Egyre jobban hallottam közeledni a lépteket. Kicsit kuncogtam már, mert tudtam, hogy ez már egy jól kivitelezett terv lesz. Aztán mikor hallottam, hogy a lépés hangok elhalkultak vártam. Vártam, hogy szólítson a nevemen. 
 
De végül a már számomra 10 percnek tűnő eltelt időben nem történt semmi. Ugyanúgy ott ültem, és vártam. Már nem hallottam semmit. Úgyhogy kinéztem a fa mögül. De akkor előttem a fa másik oldalán, engem nézve várt rám valaki, akit eddig még nem láttam. Úgy megijedtem, hogy hátra estem, és féltem felnézni. Reménykedtem, hogy néhány percig nem nézek fel és elmegy.
 
Eltelt egy kis idő és felnéztem, de akkor találkozott a szemem az ő arany szemeivel.
 
- Menekülni akarsz? - kérdezte érzéstelen arccal. 
- Ki-ki vagy? - kérdeztem vissza.
- Azt kérdeztem, hogy menekülni akarsz? - húzta kicsit össze a szemöldökét.
- He...Helias! - kiáltottam volna segítségért.
 
Erre az ember rám ugrott, és le fogta egyik kezével a számat. Két lábával pedig a lábaimat nem engedte mozogni. És ekkor vettem csak észre, de ő egy fiatalabb fiú volt, mint Helias és néhány kígyó lepte be a testét. Azok közül ketten pedig megszorították a karomat.
 
- A nevem Kie. Tudod, a kígyók nagyon gyengék is tudnak lenni, főleg egy farkassal szemben, de ha a farkas és a kígyó is már ember, akkor a kígyónak több esélye van emberként, mint állatként. - ezen elképedtem kicsit. Úgy gondoltam, hogy tudom mire gondol. - Gondolom, hogy most rájöttél, de igen... Én is félig kígyó, félig mágus vagyok. Azért jöttem, hogy vadásszak kicsit, de aztán megláttam egy szintén félig mágust, aki hallottam, hogy beszélt valakihez, majd elment innen. Szóval vártam kicsit, aztán megnéztem, hogy kit hagyott itt egyedül. Ehh, komolyan itt hagy az erdő közepén egy kislányt? Milyen ember az ilyen?
 
Erre nem tudtam válaszolni, de megharaptam a kezét, amit a számnál tartott.
 
- Hékás! Én is tudok harapni... - nézett rám csúnyán, és a két kezembe a két kígyó, ami letartott beleharapott. - Na egy kis nyugtató méreg... Ezek után ugass kiskutyus!
 

JustG Előzmény | 2019.03.06. 12:03 - #7

Minden, ami megmaradt Utánna 2#

 
- Végülis érthető, ha meg akarjuk őrizni ennek az adottságnak a titkát.
- Miért akarják megvédeni?
- Gondolj bele... Ha megtudnák ezt az emberek, akkor elkezdenék megkeresni az ilyen embereket, és azok, akik úgy gondolják, hogy ez rossz, azok véget akarnának vetni ennek. Akik pedig úgy gondolják, hogy jó, az megpróbálná a saját céljaira felhasználni.
- Nem mondasz hülyeséget. Na és most mi lesz velem? Nekem meg kell találnom a családomat!
- És szerinted ez menni fog egy kisfarkasként, egyedül?
- Nem... De akkor mit tegyek? - néztem kétségbeesetten.
- Gyere velem, hogy megtaníthassalak mindenre! Azután pedig segítek megkeresni a családod.
- Ha nekem egyedül úgy van esélyem megtalálni őket, akkor legyen!
 
Ezután Heliassal éltem. Sokáig még az erdőben voltunk. Ő szinte mindig emberi alakban volt, mert azt mondta, hogy ő így biztonságban érzi magát. Én pedig próbáltam minden szavára tanításként gondolni. Később kiderült, hogy jól is tettem. Megtanított bölcs dolgokra, de emelett a túlélésre is. Mindezt úgy, hogy még farkas voltam. Egyszer rákérdeztem nála, hogy végre átalakulhatok emberré, de erre annyit mondott, ha majd eljön az idő. Mindig is úgy gondoltam, hogy milyen klisé szöveg egy gyereknek ez már, de nem? Rájöttem, hogy nem...igaza volt. Csupán várnom kellett. Ugyanis minél több bölcsességet tanított a világunkról, amit eddig farkasként nem hallhattam, megtanított több érzelemre, úgy éreztem magam egyre inkább emberibbnek belül. Nos, ez farkasként gyalázatosnak tartottam, de egy énem úgy volt vele, hogy nekem ez igenis kell. Hiszen az édesapám is ilyen! Miért kéne szégyelnem? 
 
Aztán egy nap... Úgy keltem, hogy furcsán fájtak a lábaim, és nagyon hideg is volt. Lassan kinyúztóztam, ahogy szoktam, de most jobban ki kellett nyújtanom a csipőm valamiért.
Ahogyan kezdtem felébredni a félálomból észrevettem, hogy valami nincs rendben. Megvakartam volna a fülem, de az nem volt ott. Mancsommal oda akartam nyúlni, de megláttam, hogy a mancsaim helyett emberi végtagok vannak. 
 
- Ááá!!! - kiáltottam fel hangosan, mint, aki rémet látott.
- Airnella! Mi... az..? - futott felém Helias, de amint meglátott megnyugodott. - Á, szóval végre átváltoztál.
- Mi-mi-mi történik? - kérdeztem vérvörös fejjel.
- Jelenleg drágám anyameztelen vagy... Maradj itt, szerzek neked ruhát, aztán beszélünk! - mondta fogva a fejét, majd rám se nézett.

 


JustG Előzmény | 2019.03.06. 08:39 - #6

Minden, ami megmaradt Utánna 1#

 
Ahogyan néztem a réten elfolyó vért, eszembe jutott a családom első vadászata. Mi ugrándozva próbáltuk elkapni fivéreimmel, de végül nem lett semmi. Édesapám pedig egyből elkapta a nyulat és mérgesen nézett ránk. "Túl gyerekesek vagytok, pedig egy nap nektek kell ezt tennetek."
 
Aztán a gondolataimból visszatértem oda, ahol a fűben fekve pillantok rá egy ember férfira, akinek szarvai nőttek és utólag vettem észre, hogy patái is lettek. S emellett az is fura, hogy eddig más embert nem értettem, de őt igen.
 
Lassan elindult hozzám. Letérdelt és rám nézett. Én nem tudtam, hogy hogyan reagáljak, így csak félénken néztem. Ő a patáját nyújtotta felém, és végig simított.
 
- A nevem Helias. Téged hogy hívnak? - kérdezte meg.
- Airnella. De a családomból mindenki Airinek becézett.
- Hm... Egy japán és latin név keveréke... Nagyon jó! Nagyon szél neved van! - mosolygott rám kedvesen.
- Kö-köszönöm. - rebegett meg a szempillám.
 
Ezután a férfi arca kissé komoly lett.
 
- Aki a földön fekszik holtan a te anyád, nemde? - nézett hátra, a farkas holttest felé, ami vörös színben úszott.
- Igen, ő az. - válaszoltam lesütött fejjel.
- Ő Amelia, ugye? - kérdezett ismét.
- Igen. De ön ezt honnan tudja? - néztem értetlenül.
- Ha ő Amelia, akkor az édesapád Kuruno... - gondolkozott el. - Nézd, én ismertem édesapádat egy időben. De miután találkozott Ameliával a családalapításra hajtotta a fejét, azzal mondva, hogy mindig is ez volt a célja. Tudod egyébként, hogy miért A betűvel kezdődik a neved? - kérdezte most egy kis ravasz mosollyal arcán.
- Nem, nem tudom.
- Mert testvéreid közül te vagy a legfiatabb és női egyed, ezért édesanyád nevéhez legalább egy kicsit hasonlót kell örökölnöd. Ez a ti családotok arany szabálya. Ezt csak azért mondtam el, mert ki tudja mikor fogsz újra találkozni a családoddal..
 
Erre a mondatra annyira elszomorodtam, hogy elkezdtem sírni.
 
- Jaj ne, ne, ne! Sajnálom, nem akartam ilyen nyersen mondani...
- De már megtetted! - emeltem fel kicsit a hangom.
- Igen... De gondolj csak bele: ami megtörtént, az megtörtént. Azon nem szabad bánkódni! Viszont a múltat nem lehet, nem szabad elfelejteni. Szóval mindig tanulj belőle, de vigyázz, hogy ne légy a rabja!
- Jó, de miért mondod nekem mindezeket? És mi vagy te? Bika vagy ember? - álltam fel lassan a fa lábából eközben.
- Heh, látom, te nagyon lényegre törő vagy... - hagyta el egy kínos nevetés a száját, majd folytatta. - Tudod Airnella, ha te egy állat leszármazottja vagy, akkor állat is maradsz... De ha a vérvonaladba belecsörgedezik egy mágus, akkor bizony érdekes varázslat következik be a családodba. Ha pedig egy titkos fél mágus, kinek állati vér a másik fele bekerül a családba, akkor 90% esélye van annak, hogy egy gyermeke is mágus lesz. 
-Ezt se értem, miért mondod nekem! 
- Nos, azért, mert hát a te apád... Szintén egy mágus volt.
 
Erre nagyra nyíltak a szemeim. Csak a bikát tudtam figyelni, hogy mit mond legközelebb.
 
- Ó, és tudod erről még sokan nem hallottak, mert ez egy titkos dolog, na meg varázslatnak nem számít, hanem inkább adottságnak mondanám. Elvégre ezzel születni kell, nem lehet tanulni.
- Szóval akkor te is egy mágus vagy? És az egyik felmenőd is az volt? - kérdeztem végre.
- Igen, pontosan.
- Akkor ezekszerint... Lehet, hogy én is...
- Nem-nem! Nem lehet. Hanem biztos! Mert ugyanis attól kezdve, hogy értetted mit mondok bebizonyítottad, hogy az vagy.
- Ezt nem értem...
- Tudod, miután életedben először átalakultál sok minden megnyílik előtted. Például akár ember vagy, akár nem érteni fogod az emberek nyelvét, és az állatokét is. De ha átalakulsz emberré, akkor az állatok közül csak azok fognak érteni, mint akik olyanok, mint te. Ha pedig állat vagy akkor pedig csak az állatokat, de emberek is közül csak azok ilyenkor, akik olyanok, mint te.
Érdekes egy felépítés nem?
- De, az...
- Végülis érthető, ha meg

JustG Előzmény | 2019.03.05. 22:51 - #5

A múlt hamvai Előtte 2#

 
A szemem egyre jobban könnybe lábadt. Nem tudtam mit tegyek. Anya itt hagyott önakaratán kívül. 
- Ti... idióták... - mondtam, miközben nehezen vettem a levegőt. - Elvettétek tőlem a családom! - kiáltottam rájuk, bár tudom, hogy nem értették. 
 
Viszont én nekik rohantam. A legközelebbinek a kezéből kikaptam a puskát. A mellette lévőnek pedig kése volt. Kikerültem a gyors leszúrási kísérletét, és megharaptam a karját. Hangosan ordibált, de én nem engedtem el. A harmadik ember, aki még hátra volt pisztolyt szegezett rám, de megremegett a keze, és félt még lőni. Gondolom még ez volt az első vadászata, de ha rajtam múlik az utolsó is lesz!
 
Viszont, míg erre a két emberre figyeltem, az a férfi, akinél a puska volt gyomron vágott, de engem nem faragtak ilyen könnyű fából! Tovább téptem a férfi karját, aki hirtelen el is ájult, így elengedtem. Gondolom őt meg túl sok sokk érte és vér veszteség.
 
De aztán jött a puskás férfi újra, aki most hátulról átkarolt a gyomromnál, felemelt és hozzávágott egy fához. Mikor éppen kinyitottam a szemem, a puskát már felém tartotta.
 
De aztán egy hangot hallottam, mely számomra ismeretlen volt. Egy ember állt elém.
 
- Elég! - kiáltott.
 
A fegyvert tartó férfi mondott valamit, amit ismételten nem értettem.
 
- De a hülye prémetekért miért kéne megölnötök a vadon állatait? Ti mind... - mondta mérgesen, majd a levegő körülötte elkezdett mozogni. Mintha valami áramlat lepte volna körül, valami varázslatos. Végül már nem is ember volt Ő. Hanem valamilyen állat. Valamilyen bika szarvai nőttek, ahogy láttam. - Ti mind idióták vagytok! - kiáltott rájuk, majd nekik esett...
 
Én pedig csak feküdtem, és gyengén vártam, hogy mi lesz mindennek a vége...
 
KapcsolĂłdĂł kĂŠp
KapcsolĂłdĂł kĂŠp

JustG Előzmény | 2019.03.05. 22:50 - #4

A múlt hamvai Előtte 1#

 
"A múlt formáz, a múlt alkot, a múlt teremt... Ő engem teremtett." - gondolkoztam el a jelenben a legkisebb apróságaimon. - "A múltam. Emlékeznem kell, hogy ki vagyok és honnan jöttem. Hogy tudjam mi akarok lenni, és merre tartok."
 
Hideg reggel volt. A szél süvítette a rét fűszállait, és az erdő lombjait. Éppen édesanyám mellett pihentem a fűben, mikor hangokat hallottunk. 
 
- Drágám, menjünk! - állt fel mellőlem. 
- Miért anya? - néztem értetlenül.
- Azt mondtam, hogy menjünk! MOST! - bökte meg az oldalam anyukám, az orrával.
 
Szaladtunk, ahogyan csak tudtunk. Aztán egy pillanat múlva... Lövéseket hallottunk. Én hirtelen meg akartam állni, de anya rám kiáltott.
 
 - Ne! Ne állj meg! - nézett hátra hozzám. - Futnunk kell, különben - és hirtelen megakadt édesanyám szava. Eltalálták. Eltalálák a lábát, és a földre terült.
- Anya!!!! - álltam meg mellette.
- Menj tovább édesem! Téged nem kaphatnak el.
- Nem, nem hagylak itt! - mondtam neki könnyes szemekkel, s közben hallottam a közeli bokrokban egyre hangosabb mozgást.
- Menj, és keresd meg... - mondta erőtlenül anya.
- Mit kell megkeresnem anya?
- Az elvesztett családunkat neked kell megtalálnod. Egyesítsd újra a falkát Airi... - majd lecsukta édesanyám a szemét, és újra rálőttek a vadászok, de most a fejébe.
 
Mindezt látva elöntött engem a szomorúság, a düh, a félelem, az igazságtalanság érzete... Mindez átformálódott a bosszú vággyá.
 
Előbukkantak a vadászok. Én csak ültem anyám holtteste mellett. Láttam, ahogyan mozgatják az emberek azokat a lepcses szájukat, de nem értettem, amit mondanak. Még akkor se értettem volna, ha akarom. Az elmémet elöntötték a gondolatok, nem láttam vagy hallottam semmit a valóvilágból. Csak a belső látásaim, és hangjaimat éreztem. 
 
Hirtelen eszembe jutott egy emlék ekkor.
 
"- Airi, tudod, hogy a mi családunk mennyire fontos? - kérdezte egy mély hang.
- Persze édesapám! A mi családunk egy igazán erős vezetőség a világunkban! - mondtam magabiztosan, mire apukám nevetett. - Mi-mi az?
- Jaj, drágám... A családunknak mennyire fontos a családunk?
- Öhm... Azt nem tudom. - mondtam a fülemet megvakarva.
- Farkasok vagyunk Airi! Egy család és egy falka. Mindig össze tartozunk. 
- Mindig? - kérdeztem vissza.
- Igen! A múltban, a jelenben és a jövőben... Vigyázz a családodra, mert ha többé nem lesz, egyedül leszel, és egyedül lenni ebben a világban a legrosszabb érzés, amit lehet érezni. 
- Te már voltál egyedül apa? - néztem kíváncsian, a szó valódi jelentését még nem értve.
- Igen lányom, már igen. De te tegyél meg mindent, hogy soha senkit ne kelljen egyedül hagynod, és akkor ők se akarnak majd egymagadban otthagyni. Ne felejtsd: a család mindennél fontosabb!"

JustG Előzmény | 2019.03.05. 14:26 - #1


[8-1]

 

Katt a helységek nevére hogy elérd a menüpontokat!

 
 

- Az oldal 2019.05.31.-ke után bezárt határozatlan ideig-

Szünetel:

~ Az oldal ~

Munkálatok:

~ Átformálások ~

~ Ha több ideig írod a kérésed mielőtt elküldöd másold, mert eltűnhet ~

~ Ha kell segítség keres fel nevelőket vagy engem a discord chatünkön.

 

 

A játszott világtérkép:


/Ez nem a háborúhoz tartozó/

//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1445443569_00942.png Babilon 5/0
//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1445443569_00942.png CAECUS 5/0
//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1445443569_00942.png Paludem  5/0
//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1445443569_00942.png Dignissim-Saltus 4/0
//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1445443569_00942.png REGE  4/0
//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1445443569_00942.png Edouardus Castle  3/0
//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1445443569_00942.png Electronic-Sem  3/0
//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1445443569_00942.png Dead Port  3/0



Fizető eszközök:

1 = 50 Mágia Erő
Mágia Erő (MG)
Aranytallér
 (AT)
Adramin (AD)

//magenevelde.gportal.hu/portal/magenevelde/upload/767926_1468673025_05919.jpg


Elérhetőségek:

Facebook oldalunk:
https://cdn0.iconfinder.com/data/icons/yooicons_set01_socialbookmarks/256/social_facebook_box_blue.png

Az oldal Google Chrome-on tesztelt!

Az oldalon lévő mágiák száma: 64

 


Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre    *****    Egy asztrológiai elemzés,sok segítséget ad,életünk megtervezéséhez,rendeld meg és küldök egy 3 éves éves elõrejelzést is    *****    Szeretne leadni felesleges kilókat? Szeretné méregteleníteni és tisztítani szervezetét?Csatlakozzon a programhoz még ma!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, kezd az évet azzal, hogy belenézel, én segítek értelmezni amit látsz. A saját akaratod dönt!