Friss�t�sS�g�

JustG	2019.03.05. 14:26 -

[8-1]

JustG

El�zm�ny | 2019.03.10. 22:53 - #10

Minden, ami megmaradt Ut�nna 5# - Airnella... - suttogta neh�z leveg�v�telek k�zepette. - Te l�ngolsz... - Tal�n est�re hotdog lesz a vacsora? - v�ltott vissza a rendes viselked�s�re Kie. - Nem, ink�bb p�rk�lt k�gy�, ha nem m�sz el most azonnal. - mondtam �s egyre jobban elfogott egy �j f�le viselked�s. � Annyira d�h�s voltam, hogy minden, amit tettem, olyan volt, mintha nem �n ir�ny�tan�m. Hanem az er� engem. Engem t�z vett k�r�l, �s hajam v�ge is l�ngolt, de nem terjedt tov�bb testemen. A jobb kezemben is l�ngolt a t�z. Felemeltem lassan �s �k�lbe szor�tottam kezem. � - Ez egy utal�s volt arra, hogy elmehetsz. - mondtam. - De h�t Airnella... �gy h�vnak, ugye? - azt�n hirtelen egy szempillant�s alatt, az arcom termedt. - Ha most el is megyek, b�rmikor visszaj�hetek. Tudod, el�gg� hasonl�ak vagyunk ketten, �s tudom, ha �sszefogn�nk meg tudn�nk keresni a csal�dod... - suttogta nekem. � Mire pupill�m �sszesz�k�lt �s megfogtam volna l�ngol� kezemmel a karj�t, de � erre kez�b�l pont onnan egy k�gy�t id�zett meg, ami gyorsan r�m m�szott �s megharapott. �reztem, hogy kezdek gyeng�lni, de most nem olyan gyorsan. �gy a megl�v� er�mmel m�g arcon �t�ttem Ki�t, ami �gy n�z ki olyan er�s lett, hogy � is f�ldre ker�lt. Azt�n �n is let�rdeltem a m�reg hat�sa miatt. � - Enyje, a kutyus m�g er�s is... - mondta az arc�t simogatva. - Most megyek, de l�gy j� kutya �s v�rj r�m legk�zelebb! - mondta egy kis mosoly k�r�ret�ben �s lassan �tv�ltozott egy kis f�st mellett k�gy�v�, �s gyorsan elsietett a f�k k�z�. � Egy ideig m�g ott �lt�nk Heliassal �s v�rtunk, hogy elm�ljon a m�reg. � Az id� csak telt. �n elkezdtem megtanulni a t�z m�gia alapjait, �gyanis kider�lt, hogy maga a m�gia v�lasztott engem. V�g�l eltelt egy �v is anyuk�m hal�la �ta. Egy nap azt�n Helias elment valamerre, de hossz� id�re. A percekb�l �r�k, az �r�kb�l, napok lettek... Helias nem j�tt vissza, �s, ami a legjobban f�jt az az volt, hogy nem tudom mi lett vele. Emellett pedig �gy �reztem, hogy � erre felk�sz�lt. Ugyanis az �lelmiszereket, a helyet �gy hagyta, mintha el�k�sz�tette volna nekem. � " De ezek a napok is sz�pen elm�ltak... Most �gy 12 �v eltelt�vel m�g mindig nem l�ttam. Most m�r pedig nem is v�rhatok tov�bb, musz�j a magam �tj�t j�rnom. Val�sz�n�leg Helias is ezt akarta volna el�rni, ha t�nyleg az � d�nt�se volt, hogy elmegy." - gondoltam egy domboldal f�v�ben elfek�dve, a tavaszi naps�t�sben f�r�dve. - "Na, akkor hol is kezdjem?" � Felpattantam a f�ldr�l �s emberi alakomban, �llati alakomat teljesen elrejtve el is indultam egy helyre, ahol egyszer j�rtunk Heliassal. � Utam kellemesen telt, viszont rengeteg eml�k el�z�ml�tte a fejem. A csal�domr�l, Heliasr�l, �s Ki�r�l is. �lmaim is olykor j�k voltak, de rengeteg r�m�lommal is meg kellett k�zdenem. P�ld�ul egyik �jjel, mikor Ki�vel �lmodtam m�snap egy k�gy� mellett �bredtem. Feltekeredett r�m, �s arany szemei voltak. Viszont a szag�b�l, tudtam, hogy nem � volt az, de tudtam, hogy ez egy jel, �s valahonnan figyel engem, de ez ellen nem tehetek semmit, csak, hogy �berebb vagyok, mint amennyire k�ne. � Azt�n a hossz� utam v�g�n egy kis falu �llt el�ttem, melynek n�vt�bl�j�n, - mely a falu sz�l�n d�szelgett �s kicsit cs�ny�csk�n n�zett ki, mondhatni leterhelten - egy sz� �llt csup�n: Caecus.

JustG

El�zm�ny | 2019.03.10. 22:03 - #9

Minden, ami megmaradt Ut�nna 4# � Alig hallottam, vagy l�ttam valamit. Olyan gyeng�nek �reztem magam. Nem akartam, hogy v�gre legyen. M�g nem. Lassan a fi� elengedte a sz�m. Nagyon halkan �s lassan, de m�g meg tudtam sz�lalni. � - Mi-mi�rt teszed ezt velem? - Csup�n kicsi izgalmat akartam a mindennapjaimba. - mondta kis mosoly k�s�ret�ben. - Te....te �r�lt vagy... - Az bizony! Te pedig egy gyenge kisl�ny... � Erre amint ezt kimondta hallottuk, hogy valaki l�pked. Beleszagoltam a leveg�be �s ugyan�gy, mintha farkas lettem volna, kiszagoltam, hogy Helias volt az. Viszont mikor besz�ltem volna m�r nem ment. � - �gy n�z ki visszaj�tt. Te sz�pen itt maradsz kutyi. - s�gta oda nekem, �s megsimogatta a fejem b�bj�t. � Fel�llt t�lem, mire a k�gy�i a l�bamat is leszor�tott�k. Egy fa m�g� �llt �s onnan figyelte Heliast. � Helias ek�zben m�r ott volt, ahol �ltem ezel�tt n�h�ny perce, kez�ben ruh�kkal. L�tszott tekintet�n, hogy keres valamit. Pontosabban engem. � Kie pedig lassan egy k�gy�t k�ld�tt fel� a f�ld�n. Ahogy pedig Heliashoz �rt volna, tan�tom r�l�pett a k�gy�ra, miel�tt hozz� �rt volna. Megn�zte, mire l�pett, majd k�r�ln�zett. Kie elb�jt rendesen, �gy nem vette �szre. � - Nem tudom ki az, de j�jj�n el�! - ki�ltott Helias. � Kie v�lasza erre az volt, hogy t�bb k�gy�t megid�zett, amik t�bb oldalr�l pr�b�lt�k megk�zel�teni a c�lpontot. �n r�j�ttem, hogy Kie a k�gy�kat a b�re al�l hozza, �gy ezt nem tudom meg�ll�tani, csak ha legy�z�m �t. � Eltelt egy kis id� �s Helias mindegyiket t�vol tartotta mag�t�l. �n pedig �jra tudtam mozgatni az ujjaim. Mire az egyik k�gy�t levettem volna csukl�mr�l - ugyanis, ahogyan behajl�tottam el�rtem - akkor a fi� hirtelen fel�m szegezte a tekintet�t, �s odal�pett hozz�m egy szempillant�s alatt. � - Te t�nyleg sz�kni akarsz, nemde? - n�zett r�m most nagyon furcs�n. - Ki nem akarna ilyenkor, most �gy �szint�n? - k�rdeztem vissza halkan. � Ezut�n Kie megmutatta mag�t Heliasnak, de a teste k�r�l nem voltak k�gy�k. � - Ki vagy te? - n�zett r� tan�tom idegesen. - �s hol van Airnella?! - Nyugi van... A nevem Kie, �s a k�rny�ken �j. Nem tudom, hogy merre lehet a l�ny. - magy�razta. - �s �n higyjek is neked? Menj a pokolba! Akkor m�gis honnan j�ttek volna azok a k�gy�k? - k�sz�lt a t�mad�sra a bika. - Ugyan m�r! Te t�nyleg r�t�madn�l egy kisfi�ra? Nem vagyok �rtalmas... - n�zett r�. - Ez h�lyes�g! A mai vil�gban m�r - �s elakadt a szava. Ugyanaz a jelenet, mint n�h�ny h�napja... Egy k�gy� megharapta a l�b�t �s a f�ldre hullt Helias. � "Ak�rcsak az �desany�mn�l... De most sem tudok semmit sem tenni." - gondoltam, mikor egy k�nnycsepp is leg�rd�lt orc�mon. - "Nem...�n nem engedem, hogy ez m�gegyszer megt�rt�njen." � Hirtelen nagyon m�rgesnek �reztem magam, �s a testem mintha elkezdett volna izzani. Olyan meleg volt... � A f�k k�z�l el�l�ptem. Kie lassan megfordult �s velem szemben tal�lta mag�t. Kiss� most meglepeett arcot v�gott. A f�ld�n fekv� Helias is engem n�zett. �

JustG

El�zm�ny | 2019.03.06. 12:50 - #8

Minden, ami megmaradt Ut�nna 3# � - De v�rj! Minden embernek fel kel �lt�znie? - k�rdeztem az �rtetlen fejemmel.� - Igen, mert tudod az emberekben is van egyfajta... �hm... Tudod tanultunk az �rzelmekr�l, ami k�t ember k�z�tt l�trej�het, �s, hogy annak lehetnek fizikai tev�keny�sgei... Nos, �hm... Hogy mondjam..? - pr�b�lt magyar�zni kicsit elpirulva. - Sz�val nem kell n�ha az a k�tel�k, hogy csin�ljanak veled valamit az emberek.� - J�, h�t �n ezt nem eg�szen �rtem, de rendben akkor fel�lt�z�m. - Persze, hogy nem �rtheted! H�t ember �vekben csak 8 �ves vagy... Na megyek- indult volna, de meg�ll�tottam. - Am�gy te h�ny �ves is vagy? - nevetett fel erre Helias. - M�g nem mondtam ezt neked? - k�rdezte, mire megr�ztam a fejem. - Ember �vekben 19 �ves vagyok. - Akkor...te... - 11 �v van k�zt�nk. Ha visszaj�ttem mostm�r megtan�thatlak az emberi l�t alapjaira. Mint a sz�mol�s, olvas�s, stb. - De h�t a csal�dom... - Hidd el, hogy ez �gy sok seg�ts�g lesz megtal�lni �ket! Na mostm�r azt�n t�nyleg megyek, el ne csavarogj! - majd v�gre elindult. � �n addig mag�nyomban, az erd� k�zep�n �ltem a f�ben �s gondolkoztam... � "Hi�nyoznak a testv�reim. Meddig kell m�g tanulnom, hogy v�gre elmehessek megkeresni? Nem hagyhatom �ket magukra, hiszen �k a csal�dom!" � Teltek a pillanatok, �s hirtelen egy hangja lettem figyelmes. Gondoltam Helias az, ez�rt elb�jtam az egyik nagyobb fa m�g�, hogy majd el�bukkanok, mikor hallom, hogy keres engem. Egyre jobban hallottam k�zeledni a l�pteket. Kicsit kuncogtam m�r, mert tudtam, hogy ez m�r egy j�l kivitelezett terv lesz. Azt�n mikor hallottam, hogy a l�p�s hangok elhalkultak v�rtam. V�rtam, hogy sz�l�tson a nevemen.� � De v�g�l a m�r sz�momra 10 percnek t�n� eltelt id�ben nem t�rt�nt semmi. Ugyan�gy ott �ltem, �s v�rtam. M�r nem hallottam semmit. �gyhogy kin�ztem a fa m�g�l. De akkor el�ttem a fa m�sik oldal�n, engem n�zve v�rt r�m valaki, akit eddig m�g nem l�ttam. �gy megijedtem, hogy h�tra estem, �s f�ltem feln�zni. Rem�nykedtem, hogy n�h�ny percig nem n�zek fel �s elmegy. � Eltelt egy kis id� �s feln�ztem, de akkor tal�lkozott a szemem az � arany szemeivel. � - Menek�lni akarsz? - k�rdezte �rz�stelen arccal.� - Ki-ki vagy? - k�rdeztem vissza. - Azt k�rdeztem, hogy menek�lni akarsz? - h�zta kicsit �ssze a szem�ld�k�t. - He...Helias! - ki�ltottam volna seg�ts�g�rt. � Erre az ember r�m ugrott, �s le fogta egyik kez�vel a sz�mat. K�t l�b�val pedig a l�baimat nem engedte mozogni. �s ekkor vettem csak �szre, de � egy fiatalabb fi� volt, mint Helias �s n�h�ny k�gy� lepte be a test�t. Azok k�z�l ketten pedig megszor�tott�k a karomat. � - A nevem Kie. Tudod, a k�gy�k nagyon gyeng�k is tudnak lenni, f�leg egy farkassal szemben, de ha a farkas �s a k�gy� is m�r ember, akkor a k�gy�nak t�bb es�lye van emberk�nt, mint �llatk�nt. - ezen elk�pedtem kicsit. �gy gondoltam, hogy tudom mire gondol. - Gondolom, hogy most r�j�tt�l, de igen... �n is f�lig k�gy�, f�lig m�gus vagyok. Az�rt j�ttem, hogy vad�sszak kicsit, de azt�n megl�ttam egy szint�n f�lig m�gust, aki hallottam, hogy besz�lt valakihez, majd elment innen. Sz�val v�rtam kicsit, azt�n megn�ztem, hogy kit hagyott itt egyed�l. Ehh, komolyan itt hagy az erd� k�zep�n egy kisl�nyt? Milyen ember az ilyen? � Erre nem tudtam v�laszolni, de megharaptam a kez�t, amit a sz�mn�l tartott. � - H�k�s! �n is tudok harapni... - n�zett r�m cs�ny�n, �s a k�t kezembe a k�t k�gy�, ami letartott beleharapott. - Na egy kis nyugtat� m�reg... Ezek ut�n ugass kiskutyus! �

JustG

El�zm�ny | 2019.03.06. 12:03 - #7

Minden, ami megmaradt Ut�nna 2# � - V�g�lis �rthet�, ha meg akarjuk �rizni ennek az adotts�gnak a titk�t. - Mi�rt akarj�k megv�deni? - Gondolj bele... Ha megtudn�k ezt az emberek, akkor elkezden�k megkeresni az ilyen embereket, �s azok, akik �gy gondolj�k, hogy ez rossz, azok v�get akarn�nak vetni ennek. Akik pedig �gy gondolj�k, hogy j�, az megpr�b�ln� a saj�t c�ljaira felhaszn�lni. - Nem mondasz h�lyes�get. Na �s most mi lesz velem? Nekem meg kell tal�lnom a csal�domat! - �s szerinted ez menni fog egy kisfarkask�nt, egyed�l? - Nem... De akkor mit tegyek? - n�ztem k�ts�gbeesetten. - Gyere velem, hogy megtan�thassalak mindenre! Azut�n pedig seg�tek megkeresni a csal�dod. - Ha nekem egyed�l �gy van es�lyem megtal�lni �ket, akkor legyen! � Ezut�n Heliassal �ltem. Sok�ig m�g az erd�ben voltunk. � szinte mindig emberi alakban volt, mert azt mondta, hogy � �gy biztons�gban �rzi mag�t. �n pedig pr�b�ltam minden szav�ra tan�t�sk�nt gondolni. K�s�bb kider�lt, hogy j�l is tettem. Megtan�tott b�lcs dolgokra, de emelett a t�l�l�sre is. Mindezt �gy, hogy m�g farkas voltam. Egyszer r�k�rdeztem n�la, hogy v�gre �talakulhatok emberr�, de erre annyit mondott, ha majd elj�n az id�. Mindig is �gy gondoltam, hogy milyen klis� sz�veg egy gyereknek ez m�r, de nem? R�j�ttem, hogy nem...igaza volt. Csup�n v�rnom kellett. Ugyanis min�l t�bb b�lcsess�get tan�tott a vil�gunkr�l, amit eddig farkask�nt nem hallhattam, megtan�tott t�bb �rzelemre, �gy �reztem magam egyre ink�bb emberibbnek bel�l. Nos, ez farkask�nt gyal�zatosnak tartottam, de egy �nem �gy volt vele, hogy nekem ez igenis kell. Hiszen az �desap�m is ilyen! Mi�rt k�ne sz�gyelnem?� � Azt�n egy nap... �gy keltem, hogy furcs�n f�jtak a l�baim, �s nagyon hideg is volt. Lassan kiny�zt�ztam, ahogy szoktam, de most jobban ki kellett ny�jtanom a csip�m valami�rt. Ahogyan kezdtem fel�bredni a f�l�lomb�l �szrevettem, hogy valami nincs rendben. Megvakartam volna a f�lem, de az nem volt ott. Mancsommal oda akartam ny�lni, de megl�ttam, hogy a mancsaim helyett emberi v�gtagok vannak.� � - ���!!! - ki�ltottam fel hangosan, mint, aki r�met l�tott. - Airnella! Mi... az..? - futott fel�m Helias, de amint megl�tott megnyugodott. - �, sz�val v�gre �tv�ltozt�l. - Mi-mi-mi t�rt�nik? - k�rdeztem v�rv�r�s fejjel. - Jelenleg dr�g�m anyameztelen vagy... Maradj itt, szerzek neked ruh�t, azt�n besz�l�nk! - mondta fogva a fej�t, majd r�m se n�zett. �

JustG

El�zm�ny | 2019.03.06. 08:39 - #6

Minden, ami megmaradt Ut�nna 1# � Ahogyan n�ztem a r�ten elfoly� v�rt, eszembe jutott a csal�dom els� vad�szata. Mi ugr�ndozva pr�b�ltuk elkapni fiv�reimmel, de v�g�l nem lett semmi. �desap�m pedig egyb�l elkapta a nyulat �s m�rgesen n�zett r�nk. "T�l gyerekesek vagytok, pedig egy nap nektek kell ezt tennetek." � Azt�n a gondolataimb�l visszat�rtem oda, ahol a f�ben fekve pillantok r� egy ember f�rfira, akinek szarvai n�ttek �s ut�lag vettem �szre, hogy pat�i is lettek. S emellett az is fura, hogy eddig m�s embert nem �rtettem, de �t igen. � Lassan elindult hozz�m. Let�rdelt �s r�m n�zett. �n nem tudtam, hogy hogyan reag�ljak, �gy csak f�l�nken n�ztem. � a pat�j�t ny�jtotta fel�m, �s v�gig sim�tott. � - A nevem Helias. T�ged hogy h�vnak? - k�rdezte meg. - Airnella. De a csal�domb�l mindenki Airinek bec�zett. - Hm... Egy jap�n �s latin n�v kever�ke... Nagyon j�! Nagyon sz�l neved van! - mosolygott r�m kedvesen. - K�-k�sz�n�m. - rebegett meg a szempill�m. � Ezut�n a f�rfi arca kiss� komoly lett. � - Aki a f�ld�n fekszik holtan a te any�d, nemde? - n�zett h�tra, a farkas holttest fel�, ami v�r�s sz�nben �szott. - Igen, � az. - v�laszoltam les�t�tt fejjel. - � Amelia, ugye? - k�rdezett ism�t. - Igen. De �n ezt honnan tudja? - n�ztem �rtetlen�l. - Ha � Amelia, akkor az �desap�d Kuruno... - gondolkozott el. - N�zd, �n ismertem �desap�dat egy id�ben. De miut�n tal�lkozott Ameli�val a csal�dalap�t�sra hajtotta a fej�t, azzal mondva, hogy mindig is ez volt a c�lja. Tudod egy�bk�nt, hogy mi�rt A bet�vel kezd�dik a neved? - k�rdezte most egy kis ravasz mosollyal arc�n. - Nem, nem tudom. - Mert testv�reid k�z�l te vagy a legfiatabb �s n�i egyed, ez�rt �desany�d nev�hez legal�bb egy kicsit hasonl�t kell �r�k�ln�d. Ez a ti csal�dotok arany szab�lya. Ezt csak az�rt mondtam el, mert ki tudja mikor fogsz �jra tal�lkozni a csal�doddal.. � Erre a mondatra annyira elszomorodtam, hogy elkezdtem s�rni. � - Jaj ne, ne, ne! Sajn�lom, nem akartam ilyen nyersen mondani... - De m�r megtetted! - emeltem fel kicsit a hangom. - Igen... De gondolj csak bele: ami megt�rt�nt, az megt�rt�nt. Azon nem szabad b�nk�dni! Viszont a m�ltat nem lehet, nem szabad elfelejteni. Sz�val mindig tanulj bel�le, de vigy�zz, hogy ne l�gy a rabja! - J�, de mi�rt mondod nekem mindezeket? �s mi vagy te? Bika vagy ember? - �lltam fel lassan a fa l�b�b�l ek�zben. - Heh, l�tom, te nagyon l�nyegre t�r� vagy... - hagyta el egy k�nos nevet�s a sz�j�t, majd folytatta. - Tudod Airnella, ha te egy �llat lesz�rmazottja vagy, akkor �llat is maradsz... De ha a v�rvonaladba belecs�rgedezik egy m�gus, akkor bizony �rdekes var�zslat k�vetkezik be a csal�dodba. Ha pedig egy titkos f�l m�gus, kinek �llati v�r a m�sik fele beker�l a csal�dba, akkor 90% es�lye van annak, hogy egy gyermeke is m�gus lesz.� -Ezt se �rtem, mi�rt mondod nekem!� - Nos, az�rt, mert h�t a te ap�d... Szint�n egy m�gus volt. � Erre nagyra ny�ltak a szemeim. Csak a bik�t tudtam figyelni, hogy mit mond legk�zelebb. � - �, �s tudod err�l m�g sokan nem hallottak, mert ez egy titkos dolog, na meg var�zslatnak nem sz�m�t, hanem ink�bb adotts�gnak mondan�m. Elv�gre ezzel sz�letni kell, nem lehet tanulni. - Sz�val akkor te is egy m�gus vagy? �s az egyik felmen�d is az volt? - k�rdeztem v�gre. - Igen, pontosan. - Akkor ezekszerint... Lehet, hogy �n is... - Nem-nem! Nem lehet. Hanem biztos! Mert ugyanis att�l kezdve, hogy �rtetted mit mondok bebizony�tottad, hogy az vagy. - Ezt nem �rtem... - Tudod, miut�n �letedben el�sz�r �talakult�l sok minden megny�lik el�tted. P�ld�ul ak�r ember vagy, ak�r nem �rteni fogod az emberek nyelv�t, �s az �llatok�t is. De ha �talakulsz emberr�, akkor az �llatok k�z�l csak azok fognak �rteni, mint akik olyanok, mint te. Ha pedig �llat vagy akkor pedig csak az �llatokat, de emberek is k�z�l csak azok ilyenkor, akik olyanok, mint te. �rdekes egy fel�p�t�s nem? - De, az... - V�g�lis �rthet�, ha meg

JustG

El�zm�ny | 2019.03.05. 22:51 - #5

A m�lt hamvai El�tte 2# � A szemem egyre jobban k�nnybe l�badt. Nem tudtam mit tegyek. Anya itt hagyott �nakarat�n k�v�l.� - Ti... idi�t�k... - mondtam, mik�zben nehezen vettem a leveg�t. - Elvett�tek t�lem a csal�dom! - ki�ltottam r�juk, b�r tudom, hogy nem �rtett�k.� � Viszont �n nekik rohantam. A legk�zelebbinek a kez�b�l kikaptam a pusk�t. A mellette l�v�nek pedig k�se volt. Kiker�ltem a gyors lesz�r�si k�s�rlet�t, �s megharaptam a karj�t. Hangosan ordib�lt, de �n nem engedtem el. A harmadik ember, aki m�g h�tra volt pisztolyt szegezett r�m, de megremegett a keze, �s f�lt m�g l�ni. Gondolom m�g ez volt az els� vad�szata, de ha rajtam m�lik az utols� is lesz! � Viszont, m�g erre a k�t emberre figyeltem, az a f�rfi, akin�l a puska volt gyomron v�gott, de engem nem faragtak ilyen k�nny� f�b�l! Tov�bb t�ptem a f�rfi karj�t, aki hirtelen el is �jult, �gy elengedtem. Gondolom �t meg t�l sok sokk �rte �s v�r vesztes�g. � De azt�n j�tt a pusk�s f�rfi �jra, aki most h�tulr�l �tkarolt a gyomromn�l, felemelt �s hozz�v�gott egy f�hoz. Mikor �ppen kinyitottam a szemem, a pusk�t m�r fel�m tartotta. � De azt�n egy hangot hallottam, mely sz�momra ismeretlen volt. Egy ember �llt el�m. � - El�g! - ki�ltott. � A fegyvert tart� f�rfi mondott valamit, amit ism�telten nem �rtettem. � - De a h�lye pr�metek�rt mi�rt k�ne meg�ln�t�k a vadon �llatait? Ti mind... - mondta m�rgesen, majd a leveg� k�r�l�tte elkezdett mozogni. Mintha valami �ramlat lepte volna k�r�l, valami var�zslatos. V�g�l m�r nem is ember volt �. Hanem valamilyen �llat. Valamilyen bika szarvai n�ttek, ahogy l�ttam. - Ti mind idi�t�k vagytok! - ki�ltott r�juk, majd nekik esett... � �n pedig csak fek�dtem, �s gyeng�n v�rtam, hogy mi lesz mindennek a v�ge... �

JustG

El�zm�ny | 2019.03.05. 22:50 - #4

A m�lt hamvai El�tte 1# � "A m�lt form�z, a m�lt alkot, a m�lt teremt... � engem teremtett." - gondolkoztam el a jelenben a legkisebb apr�s�gaimon. - "A m�ltam. Eml�keznem kell, hogy ki vagyok �s honnan j�ttem. Hogy tudjam mi akarok lenni, �s merre tartok." � Hideg reggel volt. A sz�l s�v�tette a r�t f�sz�llait, �s az erd� lombjait. �ppen �desany�m mellett pihentem a f�ben, mikor hangokat hallottunk.� � - Dr�g�m, menj�nk! - �llt fel mell�lem.� - Mi�rt anya? - n�ztem �rtetlen�l. - Azt mondtam, hogy menj�nk! MOST! - b�kte meg az oldalam anyuk�m, az orr�val. � Szaladtunk, ahogyan csak tudtunk. Azt�n egy pillanat m�lva... L�v�seket hallottunk. �n hirtelen meg akartam �llni, de anya r�m ki�ltott. � �- Ne! Ne �llj meg! - n�zett h�tra hozz�m. - Futnunk kell, k�l�nben - �s hirtelen megakadt �desany�m szava. Eltal�lt�k. Eltal�l�k a l�b�t, �s a f�ldre ter�lt. - Anya!!!! - �lltam meg mellette. - Menj tov�bb �desem! T�ged nem kaphatnak el. - Nem, nem hagylak itt! - mondtam neki k�nnyes szemekkel, s k�zben hallottam a k�zeli bokrokban egyre hangosabb mozg�st. - Menj, �s keresd meg... - mondta er�tlen�l anya. - Mit kell megkeresnem anya? - Az elvesztett csal�dunkat neked kell megtal�lnod. Egyes�tsd �jra a falk�t Airi... - majd lecsukta �desany�m a szem�t, �s �jra r�l�ttek a vad�szok, de most a fej�be. � Mindezt l�tva el�nt�tt engem a szomor�s�g, a d�h, a f�lelem, az igazs�gtalans�g �rzete... Mindez �tform�l�dott a bossz� v�ggy�. � El�bukkantak a vad�szok. �n csak �ltem any�m holtteste mellett. L�ttam, ahogyan mozgatj�k az emberek azokat a lepcses sz�jukat, de nem �rtettem, amit mondanak. M�g akkor se �rtettem volna, ha akarom. Az elm�met el�nt�tt�k a gondolatok, nem l�ttam vagy hallottam semmit a val�vil�gb�l. Csak a bels� l�t�saim, �s hangjaimat �reztem.� � Hirtelen eszembe jutott egy eml�k ekkor. � "- Airi, tudod, hogy a mi csal�dunk mennyire fontos? - k�rdezte egy m�ly hang. - Persze �desap�m! A mi csal�dunk egy igaz�n er�s vezet�s�g a vil�gunkban! - mondtam magabiztosan, mire apuk�m nevetett. - Mi-mi az? - Jaj, dr�g�m... A csal�dunknak mennyire fontos a csal�dunk? - �hm... Azt nem tudom. - mondtam a f�lemet megvakarva. - Farkasok vagyunk Airi! Egy csal�d �s egy falka. Mindig �ssze tartozunk.� - Mindig? - k�rdeztem vissza. - Igen! A m�ltban, a jelenben �s a j�v�ben... Vigy�zz a csal�dodra, mert ha t�bb� nem lesz, egyed�l leszel, �s egyed�l lenni ebben a vil�gban a legrosszabb �rz�s, amit lehet �rezni.� - Te m�r volt�l egyed�l apa? - n�ztem k�v�ncsian, a sz� val�di jelent�s�t m�g nem �rtve. - Igen l�nyom, m�r igen. De te tegy�l meg mindent, hogy soha senkit ne kelljen egyed�l hagynod, �s akkor �k se akarnak majd egymagadban otthagyni. Ne felejtsd: a csal�d mindenn�l fontosabb!"

JustG

El�zm�ny | 2019.03.05. 14:26 - #1

[8-1]