Friss�t�sS�g�

BlackwoodGr	2017.12.16. 23:18 -
	�

[13-1]

BlackwoodGr

El�zm�ny | 2019.05.10. 23:53 - #13

Ahogy a fiatal l�ny, Ayani t�volodott, �s oda�rt az utca sz�l�n egymag�ban �ll� f�hoz, �s benyitott az ajtaj�n, Theneyriin fel�m fordulva mutatta a k�nyvet. �- [ L�tni akarom az erd�t, Garandir.] Vissza�rtam alig kev�sb� cikorny�s bet�kkel, mint a haj�n. �- [Nemsok�ra bej�rhatod.] Theneyriin elmosolyodott. P�r perc m�lva a fa ajtaja kiv�g�dott, �s egy id�s�d� t�nde rohant fel�nk. Theneyriin ijedten m�g�m b�jt. L�ttam, ahogy az ajt�ban megjelent ut�na Ayani is, aki finoman mosolyogva ingatta a fej�t. Ez l�tva valami�rt �n is elvevettem magam halkan. A t�nde n� r�lam szinte tudom�st sem v�ve, megker�lt �s el��llva hangosan k�rdezgette a l�nyt. �- Ki vagy? Honnan j�tt�l? Azt hallottam, hogy egy m�sik vil�gb�l! Hogy ker�lt�l ide? Milyen az a m�sik vil�g? Hogyan m�k�dik ott a m�gia? Mindenki tudja haszn�lni? Magamban kuncogtam, mert Theneyriin semmit sem �rt a k�rd�sekb�l. �jra, majd �jra a fa fel� pillantottam, seg�ts�get k�r� tekintettel, mosolyogva. Ayani mintha kuncogott volna a t�volb�l, �s kezeivel mutatta, hogy "nyugi, hagyd magad". Akaratlanul is elmosolyodtam. �- Gyere be egy te�ra! Rengeteg k�rd�sem van m�g! Ahogy Theneyriin seg�lyk�r�en n�zett r�m, t�madt egy �tletem. �- Asszonyom.... Henna... �gy t�nt, mintha csak most vette volna �szre, hogy ott �llok. V�gigm�rt. �- �hh�... - mosolyodott el. - Sz�val te lenn�l az a m�gus, akivel Ayani tal�lkozott. �- Igen, �s rem�lem, Caecusnak m�lt� �k�v� fog v�lni a k�nyvt�rfa, amit hozatott. - szel�den mosolyogtam. Henna bizalmatlan s�t�ts�g jelent meg az arc�n. Amikor megl�ttam, k�zbesz�ltam. �- Tudok r�la, igen, de nem sz�lok senkinek, hogy hogyan, vagy honnan szerezte be. Legyen Caecus�. �- Mit nyern�l vele? - sz�k�lt �ssz egy pillanatra Henna szeme. �- El�g nyerem�ny nekem az, hogy nem Paluden tulajdon�ban lesz az egyetlen k�nyvt�rfa. - finom mosollyal hajtottam fejet. - De... lenne egy k�r�sem... �- M�gpedig? �- Nem tudom, Ayani eml�tette-e, hogy... - zavartan motyogtam, de Henna k�zbesz�lt. �- Hogy meg�g�rte neked, hogy k�rbevezet. Igen mondta, mi�rt? �- Nem tudom, lehetne-e arr�l sz�, hogy... - �tnyomkodtam a tark�mat, keresve a szavakat - addig Theneyriin �nnel legyen. Henn�nak felcsillant a szeme. �- Nem besz�li a k�z�s nyelvet, de Henna, �n tal�n tal�lna valami m�dot, hogy azon k�v�l is sz�t �rtsenek. Az id�s t�nd�nek sz�les mosoly csillant az arc�n. �- Igyatok egy te�t, az felmeleg�t, ha m�g kell. - halkan kuncogott. - Ut�na pedig, rem�lem kellemesen tellik majd a v�rosn�z�s. - fej�vel intett, hogy k�vess�k. Finoman elmosolyodtam. �- E-elfogadom a megh�v�st. - mosolyogva mentem ut�na a fa fel�, amelynek ajtaj�ban m�g mindig ott �llt Ayani, �s amelyiket k�zelebb �rve egyre f�nyesebbnek �reztem.

BlackwoodGr

El�zm�ny | 2019.04.11. 21:40 - #12

Ahogy k�zeledt�nk a Lid�rcf�nnyel Caecus kik�t�j�be, egyre jobban elkezdett beborulni az �g. Theneyriin megr�ntotta az utaz�k�penyem ujj�t, majd a k�nyvbe �rt mondat�ra mutatott. �- [Meddig lesz�nk itt?] Tudtam, hogy egy eldariel sz�m�ra a term�szet mindig is �szt�n�s k�zeg lesz. A nyirkos haj��t ut�n tal�n �r�lni fog a sz�razf�ldnek is. �tvettem t�le a k�nyvet, �s �temet tartva a haj� imbolyg�s�val, pr�b�ltam v�laszt firkantani. �- [A terveim szerint m�g sok�ig. M�g nem ismerem el�gg� Caecust.] – n�ztem az arc�t, de semmi reakci�t nem tudtam kiolvasni bel�le. A k�db�l lassan bontakozott ki Caecus kik�t�je. A kapit�ny �ramlatokat kavart a haj� k�r�l, �s szinte �szrev�tlen�l a dokk mell� sodorta azt. A k�zeled� viharfelh�k l�tt�n �ssz�bb h�ztam magamon az utaz�k�penyem �s lesz�ll�s el�tt m�g egyszer v�gig m�rtem a haj�t. Szemem sark�b�l l�ttam, a l�ny is igaz�t egyet a k�penyen, amit a kapit�ny adott r� az �t fel�n�l. Theneyriin eln�zett a messzi erd�kbe �s megjegyezte. �- Raph’se no eldar, nieh fa, Garandir? (�si erd�, mint n�lunk, nem, Garandir?) Meglep�dtem, amikor hossz� id� ut�n �jra az �s�k nyelv�t haszn�lta. Kik�t�s ut�n a kapit�ny elkezdett r�gt�n kipakolni, �s mi is jobbnak l�ttuk, ha les�t�lunk a fed�lzetr�l. Egy l�ny rohant seg�teni a kapit�nynak, miut�n a dokkhoz �rve elszabadult a haj�. A moh�s pall� minden l�p�sn�l rezzent alattam. Theneyriin hang n�lk�l futott le, �s a pall� v�g�r�l v�rta, hogy �n is megjelenjek. Le�rve l�ttam, ahogy a kapit�ny a l�nnyal egyezkedik, akinek a kez�ben egy pokr�ccal letakart doboz volt. Amikor elment�nk mellett�k, egy fuvallat f�lres�p�rte a pokr�cot a karja al�l. Amit doboznak v�ltem, az egy fiatal gy�keres hajt�sa volt a kir�lyi k�nyvt�r f�j�nak. K�rben�zett �s f�lve l�tta, hogy felismertem a n�v�nyt. Finoman elmosolyodtam, �s intettem a szememmel: „Nem l�ttam semmit”. Meglepetten csillant fel a szeme, �s gyorsan visszacsavarta a pokr�cba a csemet�t. Ment�nk tov�bb a kik�t� kapuj�hoz. a s�s tengeri leveg� �heztetett a haj��t ut�n. A macskak�ves �t kavicsainak serren�s�t hallottam, ahogy futva meg�llt m�g�tt�nk valaki. H�trafordultam, �s l�ttam, ahogy a kik�t�i l�ny, pihegve pr�b�l er�t gy�jteni a besz�lget�shez. �- Mi�rt nem vetted el t�l�nk a hajt�st, utaz�? L�ttam, hogy felismerted, hogy honnan van. – a hangja csengett az indulatt�l, de ennek az alapja ink�bb a megk�nnyebb�l�s volt. �- A legenda szerint a Mohrrugan-i Ismeretek f�ja egy volt azok k�z�l a kincsek k�z�l, amelyeket a V�gtelen m�lys�gb�l felj�v� �s�k adtak a vil�gnak. �gy �rzem, nem lenne igazs�gos, ha csak a paludemi kir�lyi udvar b�szk�lkedhetne ezzel a kinccsel. Voltam m�r egyszer itt, Caecusban. Ha megmaradna a fa, ehhez a birodalomhoz is m�lt� k�nyvt�rr� v�lna. M�g be sem mutatkoztam. A nevem Garandir. Paludem miniszteri tan�csosa. � pedig is Theneyriin, egy t�nde, aki elvesztette az eml�keit. �- Ayani vagyok. �s �k kik? – szel�d mosollyal mutatott a famili�risaim fel�. �- � itt Mistscale. – mutattam az �rnyfarkasra, majd szememmel a v�mp�rszenderem kerestem. – Az a repked� fick� pedig Strygir. �- �rvendek nektek is. – ny�jtotta a kez�t Mistscale fel�. M�r ny�ltam volna fel�j�k, amikor az �rnyfarkasom v�gigh�zelgett Ayani keze alatt. Szel�den felnevettem. �- �gy l�tom, kedvel t�ged. Halv�ny mosollyal les�t�tte a szem�t. �- �h�m. D-de most nekem mennem kell. – lehatva a fej�t elsietett mellettem, fel a macskak�ves utc�n. �- V�rj, elk�s�rlek… - szaladt ki a sz�mon, de ez ugyanannyira meglepte a l�nyt. �- Mi�rt akarsz elk�s�rni? �- H�t… Tudjuk, hogy Caecus nem �ppen a legbiztons�gosabb hely Omega elt�n�se �ta. A l�ny vill�mgyors mozdulattal kapta el� a t�r�t �s p�rgette meg az ujjai k�r�l. �- Tudok magamra vigy�zni, ne agg�dj. – kuncogott halkan. �- Magadra lehet, de az a kis hajt�s m�g s�r�l�keny. Ha most megt�rik egy r�gy, akkor m�r csak egy szebb fa lesz bel�le, de nem fejl�dik k�nyvt�rr�. R�n�zett a letakart csomagra. �- Mes�ln�l majd arr�l, hogy milyen az a kir�lyi k�nyvt�r? – halkan, k�rd�n n�zett r�m. �- Egy felt�tellel. – elmosolyodtam. – Ha k�rbevezetsz a v�rosban. Ayani felnevetett. �- Lehet r�la sz�. – szel�d mosollyal feln�zett az �gre. – De most m�r t�nyleg vissza kell mennem� miel�tt el… A hirtelen j�tt es� lassan �ztat�an hullott al�. A l�ny halkan szitkoz�dva h�zta �ssze mag�t az es� el�l. - Hol foglak megtal�lni? Levettem magamr�l az �tik�penyem, �s Ayani v�ll�ra ter�tettem �s a kapucnit a fej�re hajtottam. �- De �gy meg te fogsz meg�zni, utaz�… - meglepetten, halkan motyogta. �- Majd id�vel megsz�radok. Szeretn�lek elk�s�rni, hogy ne legyen semmi baj. �- Ha �gy l�tod j�nak… - halkan n�zett maga el� �s elindult felfel� az es��ztatta macskak�ves utc�n, �n pedig a nyom�ba szeg�dve k�vettem. �reztem, hogy p�ran megn�znek, de nem foglalkoztam vele. Az egyik fordul� ut�n, amikor egy l�p�sn�l Ayani megcs�szott a finomkavicsos k�v�n, �n a derek�t �s a karj�t �tkarolva elkaptam. Egy halk k�sz�n�m k�s�ret�ben egyens�ly�t visszanyerve elengedtem a derek�t, de a karom �tkarolta �s �gy folytattuk az utunkat, mik�zben a k�nyvekr�l besz�lgett�nk. Mire oda�rt�nk a h�zhoz, az es� m�r csillapodni l�tszott. �- V�rj meg itt, Garandir, csak odaadom Henn�nak a f�t. – lassan l�pdelt h�trafel�. - �s �r�mmel k�rbe vezetlek. - majd megfordulva besietett a h�zba.

BlackwoodGr

El�zm�ny | 2019.04.07. 22:22 - #11

A v�rost k�r�lvev� h�don �tkelve elindultam a k�ria fel�. Az �rnyfarkasom, Mistscale �s Strygier nev� v�mp�rszenderem egym�st el�zve suhantak le az emelet l�pcs�j�n, hogy �dv�z�ljenek, azonban a l�pcs� alj�n megtorpanva k�mlelt�k a m�g�ttem �ll� l�nyt. �- Az �n vil�gombeli, �s nem kell tartanotok t�le. - mondtam szel�den, �s h�tran�ztem. A t�nde l�ny, ujjaival az ajt�f�lf�ba kapaszkodva hol elb�jt, hol belesett az ajt�n. A famili�risaim megrohamozt�k a l�nyt �s felbor�tva k�r�lugr�lt�k. �- Nieh! Wha"ma es mah! - ki�ltozott. /�Ne! Hagyjatok! / Somolyogva n�ztem a jelenetet, majd odas�t�lva kiny�jtottam a karom, hogy felseg�tsem. Stygier �s Mistscale addigra m�r m�g�ttem voltak. �- Am�g r� nem j�v�nk a nevedre, �s hogy hogy ker�lt�l ide, addig engedd meg, hogy Theneyriinnek h�vjalak. Ez a k�z�s nyelven annyit tesz, mit K�dm�lt� hajadon. A l�ny szeme m�ly�n kering� �rv�nyek mintha lass� hull�mokk� csillapodtak volna. Mag�ra mutatott. �- Theneyriin? B�lintottam, �s �jb�l bemutatkoztam. �- Garandir. �- Garandir tuh es�nepha’er. �gy t�nik az eldarielek nyelv�n k�nnyebb lesz sz�t �rten�nk. �jb�l sz�l�sra nyitotta a sz�j�t. A hangja is nyugodtabbnak t�nt m�r, mint a kik�t�ben. �- Theneyriin mah es nepha’er. - Mistscale, Strygier. - fordultam h�tra a famili�risaim fel�. - Most csak csomagolni j�ttem haza. Most r�gt�n indulok tov�bb Caecusba, ahova ti is velem j�tt�k. Miut�n a kezdeti siker elt�nt az �s�k nyelv�vel kapcsolatban, �gy az utaz�l�d�mba a ruh�kon k�v�l �res k�nyvek is beker�ltek. Nem igaz�n mert besz�lni, ami �rthet�. A vil�gunkban a t�nd�k is ink�bb a k�z�s nyelvet haszn�lt�k, de �gy t�nt Theneyriint csak az �si nyelvet tanulta meg, de azt tudta, hogy annak hatalma van, �s nem szerencs�s besz�lni rajta. Pap�rra vetett�k az �s�k nyelv�t, �s �gy tudtunk csak sz�t �rteni egym�ssal. �- [El kell mennem egy k�ldet�sre, egy m�sik kontinensre, amit Caecusnak h�vnak] �- [Nem hagyhatsz itt.. El fognak kapni megint. Idegen itt a f�ld.] Fels�hajtva b�lintottam �s magam el� vettem a tollat �s a pap�rt, majd r�ni kezdtem a bet�ket �jb�l. �-�[Lenne kedved velem tartani Caecusba?] A kezdeti riadalomb�l kiz�kkenve felcsillant a szeme, de f�lve sand�tott oldalra a famili�risaim fel�. �-�[�k is j�nnek?] Nem tudtam meg�llni �s elnevettem magam. Theneyriin felvonta a szem�ld�k�t �s k�rd�n n�zett r�m, �gy azonnal elkezdtem �rni a v�laszom. �-�[Igen j�nnek, de nem kell tartanod t�l�k, nem ugranak a nyakadba m�gegyszer. Csak ha k�red.] Szemreh�ny�, h�v�s pillant�ssal v�gigm�rt, majd v�laszolt. �-�[Veled tartok, J�letcsillag, Garandir!] A k�t famili�rissal �s Theneyriinnel a kik�t�t j�rtuk m�r, hogy Caecusba tart� haj�t keress�nk. A rakt�rk�zpont k�rny�k�n a l�ny a v�llamhoz lapulva k�vetett. A dokkokban szinte v�gel�thatatlanul sorakoztak a kisebb mocs�rj�r�k. Negyed �ra eltelt�vel akadtunk r� az els� haj�ra, ami ak�r el is jutott volna ahogy a helybeliek emlegetik, a Tiszta vizekig. A m�ltkori munk�sok rakodt�k ki az �rut a Lid�rcf�nyre keresztelt haj�r�l. Egy k�mzs�s m�gussal egyezkedtek, amikor megpillantottak minket. R�gt�n felismert�k a l�nyt, �s a t�rsas�g fele elindult fel�nk. Kivontam az �ress�gb�l a grimoire-jaimat. �- � az a fick�, aki megsz�ktette azt a m�ltkori rabszolg�t! - sz�lt a vezet�j�k a m�gusnak. El�vette a var�zsk�nyv�t. Felismertem a L�lekm�gia jel�t. Az �rnyfarkasom el�ml�pett. A s�t�t l�ngjai felcsaptak rajta, �s vicsorogva n�zte az ismeretlen m�gust. Strygier az egyik k�zeli l�mpaoszlopra sz�llt fel, hogy � is b�rmikor k�zbeavatkozhsson. Mistscale l�ngjai m�r embermagass�gba emelkedtek. A rakod�munk�sok megr�m�ltek a l�tottakon, �s elfutottak a kik�t� v�ge fel�. A m�gus leeresztette a k�nyv�t, majd meghajolt. �- Az elrabolt lelkek tudj�k, hogy nem rabszolg�t b�jtatsz. Nem, a te zs�km�nyod sokkal k�l�nlegesebb. - felhajtotta a k�mzs�t a fej�r�l. A szemei sz�rk�k voltak, �s �vegesek. Sz� szerint a lelkeken kereszt�l l�tott. �- K�pes vagyok megv�deni �t, m�g t�led is, l�lekm�gus. �- Most m�g tal�n. De most nem is �rte j�ttem. - s�t�ten kuncogott, �s visszahajtotta a fej�t burkol� sz�vetdarabot. - De ne feledd... megjegyeztem a lelketeket. V�gigfutott a h�tamon a hideg, ahogy l�ttam els�t�lni a l�lekm�gust. Tudtam, hogy egyszer m�g �sszeakadok vele. A l�mpaoszlopon �l� v�mp�rszender, amikor m�r � is tisztes t�volba tudta a m�gus, visszasz�llt k�z�nk. A Lid�rcf�ny fed�lzete moh�val lepett volt, �s nyirkos szagot ontott mag�b�l. A kapit�ny volt az egyetlen szem�lyzet a haj�n. Az �reg v�zm�gus a l�pot megemelve cs�sztatta ki a haj�t a kik�t�b�l, �s elindultunk a Hold fel�, az erd�k uralta Ceacusba. �

BlackwoodGr

El�zm�ny | 2019.03.16. 11:06 - #10

Leg�jabb �tit�rsam felbukkat�sa m�r a v�rkapun�l is apr�bb n�zetelt�r�st v�ltott ki. Az �r�kkel val� vit�ra figyelt fel a miniszter, aki a k�zmeghallgat�sr�l v�nszorgott volna vissza a rezidenci�j�ra. �- Garandir! - ki�ltott hozz�m, majd elakadt a szava, amikor a l�nyra n�zett. - R� m�g visszat�r�nk... - mutatott a t�nde fel�. - Ne nagyon helyezd k�nyelembe magad, mert vissza kell fordulnod. A kezembe ny�jtott egy pergament. Az �j megb�z�som messze nyugatra sz�lt, a Spalding-i Kir�lys�gba. Feln�ztem a pap�rb�l. �- Egy boz�tmetsz� p�k toj�s�t kell elhoznom? - felvontam a szem�ld�k�m. L�ttam a miniszter �nel�g�lt vigyor�t. �- �s mennyit kapok ez�rt az �t�rt? - b�r megk�rdeztem, tudtam a v�lasz�t. �- Amennyit eddig. Nyolcezer aranytall�r. De tekintsd �gy, hogy lehet�s�get kapsz a t�loldalr�l is kialak�tani egy kereskedelmi meg�llapod�st. G�nyosan felnevetett. �tkozott diszn�. �- �sszeszedem magam �s indulok. �gy �rzem erre az �tra magammal kell vinnem mindk�t famili�risom.

BlackwoodGr

El�zm�ny | 2018.04.12. 13:32 - #9

Munk�m miniszteri tan�csosk�nt kellemesebben telt, mint gondoltam volna. A miniszter nem akart a k�zel�ben tudni, �gy megkaptam a v�ron k�v�li feladatokat, �s az apr�bb, birodalmak k�z�tti, kereskedelmi int�zked�seket. A miniszter jobbkezek�nt, enged�lyezt�k a kir�lyi k�nyvt�r haszn�lat�t is. A kir�lyi k�nyvt�rnak k�l�n �p�lete volt. Egy �l� k�nyvt�r. Az „ismeretek f�ja”, ahogy a miniszter, �s a b�lcsek tan�csa nevezte. A k�nyvt�r sorait �gak alkott�k, �s minden k�nyv az �gnak egy gallya volt. A k�nyveken bel�l a h�rty�s levelek erezete rajzolta ki a sz�vegeket. Nem hittem volna, hogy van m�g olyan csod�latos k�nyvt�r, mely t�ltett volna Thelyanor birodalmi k�nyvt�r�n�l. A miniszter a saj�tlagos kinevez�sem �ta nem engedett a kir�ly k�z�be, de nem b�ntam… a miniszter tan�csosak�nt nem tartoztam k�zvetlen besz�mol�val fel�. Ha k�rdezt�k merre j�rtam, el�g volt annyit mondanom, hogy hivatali �gyekben j�rtam el, �s nem volt m�r sz�ks�gem ahhoz, hogy megb�z�sokat teljes�tsek. A miniszter egyszer egy �rdekes k�r�ssel �llt el�. �p�tsek ki egy kereskedelmi vonalat Paludem �s Caecus k�z�tt, ami kifejezetten �lelmiszerre korl�toz�dik. Az els� dolgom volt, hogy a birodalmi f�v�roson k�v�l elter�l� kik�t�i negyedbe mentem. Az ott dolgoz� munk�sok nem szerett�k, ha valaki k�rdez�sk�dik. F�k�pp, ha a miniszter megb�z�s�b�l teszi. Nagy nehezen belementek, hogy �tn�zzem az �rurakt�rt �s a sz�ll�t�si pap�rokat. Paludem �s Caecus k�z�tt eddig nem volt er�s kereskedelmi kapcsolat. �vente egy-k�t rakom�ny, �s az utaz�keresked�k, akik onnan k�n�lt�k �ruikat. Ahogy mentem a dokkok mellett, kiab�l�st hallottam egy rakt�r fel�l… Odasiettem… Egy t�pett rongyokat visel� l�nyt r�ngattak ki a rakod�munk�sok a rakt�rb�l. Amikor k�zelebb �rtem, l�ttam, hogy a l�ny egy f�lt�nde volt. �- Azonnal befejezni! – r�juk ki�ltottam �s p�r l�p�s ut�n m�r ott �lltam a l�ny �s a munk�sok k�z�tt. �- Majd ha kifizette a viteld�jat a dr�ga! – vetette vissza az egyik munk�s. Amikor l�ttam, hogy k�zel�tenek, megid�ztem az „�ress�gb�l” a grimoire-jaim, �s k�szen �lltam, hogy megtoroljak b�rmilyen meggondolatlans�got. A munk�sok is h�tr�ltak p�r l�p�st. �- F�lre az �tb�l m�gus! Ez nem r�d tartozik. H�traford�tottam a fejem a l�ny fel�. Az itteni t�nd�k t�nyleg hasonl�tanak a saj�t vil�gom eldarieljeihez. �- Elutas�tom a viteld�jat. – mondtam egy t�zg�mb�t tartva a kezemben. �- Nieh amoh dwandir ismea anne’um! – ki�ltotta a l�ny. Ledermedtem, amikor meghallottam az eldarielek nyelv�t. De enn�l is k�l�n�sebb volt, amit mondott. „Nem tudom, hogy ker�ltem ide…” �- Folyton csak ez a kvartyog�s! – sz�lt a t�megb�l egy munk�s. Az arc�n l�ttam, hogy � is egy t�nde volt. – Hogy mer g�nyt �zni az �s�k nyelv�b�l… Tudtam j�l, hogy err�l sz� nincs, de �ket nem tudtam volna meggy�zni. Ut�ltam ezt csin�lni, de most k�nytelen voltam a kapcsolataimra hivatkozni. �- Dahflam Krag miniszter b�zott meg a kereskedelmi �gyek int�z�s�vel, �s a kik�t� is ezen fennhat�s�g al� esik. Ennek �rtelm�ben minden �sszet�z�sr�l, �s szab�lyszeg�sr�l t�j�koztatni fogom. B�r nem volt teljes m�rt�kben igazam, csak a t�nde munk�s vonta fel a szem�ld�k�t, tiltakoz�s�nak jelek�nt. De ha ezek ut�n megt�mad, nem fogom vissza magam. A t�nde az engem k�r�lvev� n�gy grimoire-t n�zte. L�ttam a szem�n, hogy mindnek a jel�t felismerte, �s � volt az els�, aki h�tat ford�tott �s kiv�lt a t�megb�l. �t k�vette mindenki. A f�lt�nde l�ny fel� fordultam. �gy huszon�tnek t�nhetett, de a t�ndev�r miatt nem tudtam volna megmondani a kor�t. Hossz� aranysz�ke haja eltakarta az egyik szem�t, a m�sik oldalon minduntalan pr�b�lta a f�le m�g� t�rni. A szeme, amelyiket l�ttam, tiszt�n egy eldariel szeme volt, amiben egy ember k�pes elveszni. �t annak idej�n a v�z �selem�nek aj�nlhatt�k, mert m�lys�t�tk�k szem�ben az �ce�nok, tengerek szabads�g�t �s hatalm�t l�ttam viszont. Megr�ztam a fejem, miel�tt letagl�zna. �- An fahl tuh es oriel, nieh gwa cea tuh drewallin. Minden rendben, nincs mit�l tartanod. Megijedt, amikor hallotta, hogy a t�nd�k nyelv�n besz�lek hozz�. �- Tuh es mah anne’ihr? Honnan j�tt�l? – k�rdeztem t�le. Az erdei szell� b�rsonyoss�ga volt a hangj�ban, amikor megsz�lalt, de m�gis keser�s�get hallottam ki bel�le. �- Nieh amoh dwandir… �- Tuh es gwa nepha’ehr, hogy h�vnak? �- Nieh amoh dwandir… �- Garandir mah es nepha’er. Az �n nevem Garandir. – mondtam neki, �s k�zelebb l�ptem hozz�. A l�ny megijedt �s visszafutott a rakt�r�p�letbe. Vettem egy nagy leveg�t, kif�jtam, majd legyintettem. Kicsit rosszul esett, hogy megijedt t�lem, de nem tudok enn�l t�bbet tenni. Amikor elindultam vissza a v�rba a megszerzett inform�ci�val, �reztem, hogy k�vetnek. H�tra n�zve l�ttam, hogy a t�nde l�ny figyelt �s k�vetett engem biztos t�vols�gb�l. Egy kicsit bosszant� volt, hogy eg�sz �ton azt csin�lta, hogy amikor megfordultam, � elb�jt vagy egy �p�let, vagy egy fa m�g�, �s amikor visszal�ptem hozz� elszaladt t�volabb. A f�v�rosba vezet� h�don m�r a fejemet fogtam. Vagyok �n, egy m�sik vil�gb�l szalasztott m�gus, �s egy m�ltj�t vesztett f�lt�nde. �- Egyre t�bb dolognak kell ut�naj�rnom – gondoltam. Fels�hajtottam, bel�pve a v�ros kapuj�n, folytattam az utam a v�r fel�. �

BlackwoodGr

El�zm�ny | 2018.02.24. 22:33 - #8

Amikor �jra magamhoz t�rtem, vend�geim m�r r�gen elhagyt�k a birodalmat. Az elk�vetkez� napok azzal teltek, hogy s�r�l�sem miatt felhalmoz�dott megb�z�sokat teljes�tettem. T�nd�rek bet�r�se egy farmra, v�rfarkasok ki�z�se az erd� lakottabb ter�let�r�l, �s egy-k�t megbetegedett fa, amihez nem el�g a term�szetm�gia gy�gyereje. P�r nap m�lva egy levelet kaptam Paludem birodalmi vezet�j�t�l: „Garandir m�gus, az elm�lt napok t�rt�n�seit figyelembe v�ve azonnali meghallgat�sra h�vjuk, amelyen megjelen�s�t elv�rjuk. Moku, Paludem kir�lya, �s Dahflam Krag, kir�lyi tan�csos �s miniszter.” T�bbsz�r is v�gigolvastam a levelet. Tudtam, hogy az elm�lt napok esem�nyei nem jelenthet m�st, csak azt, hogy pontosan tudj�k, ki sz�ll�solta el az a Babilonb�l �rkez� osztagot, akik meg�lt�k a miniszteri megb�zottat. A kir�lyr�l tudtam, hogy s�r�lt embert nem sz�vesen gy�t�r k�rd�sekkel, azonban most hogy fel�p�ltem nincs akad�lya annak, hogy ak�r lecsukasson. … Na sz�p – gondoltam. – �gy b�nni egy k�zel h�romsz�z �ves m�gussal. – de �gy t�nik a t�nde nyelven adott nevek is valamif�le m�gi�val b�rtak, mert hab�r k�zel vagyok a h�romsz�z �vhez, a t�nde nyelv m�gi�ja lelass�totta bennem is az �reged�st, �s mindenki egy harminchoz k�zeli m�gusnak l�t… �s valami�rt a kir�lynak sem volt kedvem el�rulni az igazat… De ezt a levelet ink�bb �rzem beid�z�snek, mint egy puszta bar�ti csevejre val� felk�r�snek. D�lut�n volt, hogy oda�rtem a v�rkapuhoz. A kapu�r�k tudt�k ki vagyok, �s kikkel voltam p�r napja. Gonosz mosoly �lt az arcukra… L�ttam m�r ilyet m�g odahaza, Thelyanorban is, nem is egyszer. Ez volt az a mosoly, amikor egy d�gkesely� elsiv�tja mag�t a hal�l�n lev� �ldozata felett. Ha biztos lettem volna abban, hogy a kihallgat�s ut�n azonnal megszabad�tanak a fejemt�l, pusztul�sukkal jutalmaztam volna a k�t kapu�rt a brili�ns mosolyuk�rt. Azonban m�gis sz� n�lk�l engedtek utat a v�r fel�. A v�rba bel�pve a miniszter fogadott. �- A kir�ly m�r v�rta, hogy megjelensz, m�gus. �- Akkor vezess el�, �s hagyjuk a tov�bbi finomkod�st. – v�laszoltam nyersen. Azonnal megb�ntam, amikor l�ttam a miniszter hal�nt�k�n kidagadni egy eret. A tr�nterem fel� k�t csarnokon kereszt�l vezetett az �t, �s b�r a v�r k�v�lr�l egy k�er�dnek t�nt, meglep�dve tapasztaltam, hogy a v�r belseje egy fa volt. Nem f�b�l �p�lt v�r, hanem egy �l� fa. Ak�r a v�ros perem�n �ll� h�d. A csarnokok l�pcs�fokai �gak voltak, melyek oda-vissza n�ttel a v�r fal-t�rzs�b�l. J� ideje, hogy itt vagyok m�r Paludemben, de ez a fajta „�l� birodalom” �jra �s �jra �mulatba ejt. Amikor be�rt�nk a tr�nterembe, a kir�ly egy sz� n�lk�l intett oda mag�hoz. Amikor a miniszter oda�rt velem a tr�nushoz, oldalra �llt, �s sz�tlanul n�zett engem. �- Sz�val te voln�l az a komisz m�gus, aki gyilkosokat b�jtatott az erd�ben t�bb napon kereszt�l? – kvartyogta az uralkod�. – Gyilkosokat, akik miut�n megs�rtettek engem, meg�lt�k a miniszterem jobbkez�t? Gyilkosnak nevezni �ket egy kiss�g er�s t�lz�snak �reztem. – Diplom�ciai irat volt, �gy ez esetben az elb�r�l�s sz�ba sem j�hetett volna… - kezdetem bele, hogy v�delmembe vegyem �ket, de a miniszter a szavamba v�gott. �- Sz�val azt mondod, hogy holmi idegen harcosok fontosabbak a t�rv�nyeinkn�l? Tudtam mit akar el�rni. A tr�kkje, hogy kimondassa velem a birodalmi �rul�st, annyira �tl�tsz� volt, hogy a s�rt�s�t nem t�rhettem v�lasz n�lk�l. �- Ha j�l tudom miniszter feladata, hogy a diplom�ciai k�rd�s�kr�l a kir�ly miel�bb tudom�st szerezzen, miniszter. – v�laszoltam fogaim k�zt. Ezzel el�rtem a k�v�nt hat�st. Ha nem a kir�ly el�tt lettem volna, m�g nevettem is volna a nagyran�tt c�klak�nt fest� miniszteren, de a kir�ly felemelte a kez�t. �- Sz�val azt mondod jogosan �ltek embert? – k�rdezte nyugodt hangon, de a szem�n ink�bb k�v�ncsis�got l�ttam. Az el�bbi megsz�lal�som ut�n b�tors�got vettem �s v�laszoltam. �- �n csak azt mondtam, hogy a miniszter k�zvetlen feladata az, hogy a diplom�ciai k�rd�sekkel foglalkozzon, pontosabban a k�rt m�dom tov�bb�tsa �n fel�, kir�lyom. A kir�ly elgondolkodott egy ideig, majd felkelt a tr�nj�b�l, �s k�zelebb l�pett hozz�m. �gy �reztem, hogy ha veszve is van minden, megtettem a magam�t. A kir�ly k�hintett egyet. �- A vesztes�get, melyet Babilon katon�i okoztak, neked kell megfizetned. – a kir�ly szavai ut�n hab�r ledermedtem, nem sz�laltam meg. A kir�ly folytatta. – �gy d�nt�ttem, hogy a vesztes�get azzal fogod enyh�teni miniszter�nk sz�m�ra, hogy t�ged jel�llek ki a tan�csad�j�nak. Megakadt bennem a leveg�, de f�l szemmel l�ttam, hogy a miniszter t�tott sz�jjal d�bbenten n�z hol r�m, hol a kir�lyra. B�r eddig is hallottam pletyk�kat, miszerint a kir�lynak az�rt kell miniszter, mert �gy tesznek ki egy embert, de rosszindulat� sz�besz�dnek tartottam… eddig. M�g mindig nem fogtam fel, hogy a kir�ly mi�rt ezt a d�nt�st hozta, de azt tudtam, hogy a nem v�rt el�rel�p�s megint nem az �n �rdemem. Oldalra ford�tottam a fejem, �s v�rtam a miniszter reakci�j�t, de ugyanazzal a bamba k�ppel b�mult most m�r a semmibe. Visszafordultam a kir�ly fel�, �s meghajoltam. - Kir�lyom, hab�r nem �rtem az ok�t, a kinevez�sem elfogadom. – ezzel v�laszt sem v�rva h�tat ford�tottam a tr�nnak, �s elindultam kifel�. �gy �reztem, hogy m�g most a vihar el�tt kell t�voznom a v�rb�l. �

BlackwoodGr

El�zm�ny | 2018.02.08. 21:54 - #7

K�h�gve t�rtem magamhoz, �s n�ztem k�rbe, hogy hol vagyok. A saj�t h�zamban t�rtem magamhoz a kanap�n. Fel akartam kelni, de �les f�jdalom has�tott a bord�imba. Er�t vettem magamon, �s m�r minden porcik�m tiltakozott b�rmif�le mozdulat ellen, fel�ltem. Val�sz�n�leg az �ltalam csapott zaj miatt, l�p�seket hallottam a hall fel�l. L�p�sek, �s p�nc�l cs�rg�se. A bolt�v alatt megjelent a t�nde m�gus, �s k�t katona. A m�gus szem�ben megnyugv�st l�ttam, hogy �lek. A jobbj�n �ll� k�t katona arc�t is z�z�d�sok bor�tott�k, de l�ttam rajtuk, m�g nem felejtett�k el, honnan indult ki az eg�sz. A m�gus fel�m l�pett, �s a nappali asztal�ra egy k�teg levelet tett. �- Behoztuk a megb�z�sokat, am�g ki volt�l �tve. – sz�lt halkan a t�nde. �- Ki�tve? – k�rdeztem magamban, majd megl�ttam a megb�z�sok mennyis�g�t. Ez nem jelent j�l. – Meddig voltam… �hm… ki�tve? �- N�gy napig. – v�laszolta az egyik katona. N�gy nap. �- De a fogad�s… A l�ny elnevette mag�t. A hangja �szinte volt, de m�g m�lyen csengett. �- Sajn�lom, hogy a d�szvacsor�t el kellett halasztanunk. Sokat tudhatsz az �telekr�l. L�ttuk a k�nyvt�rat. �- A.. A k�nyvt�rat? – egy kicsit rosszul �rintett, hogy a vend�geimnek nem �n mutathattam be a saj�t h�zam. �- �, �s igen… K�t vend�gszob�t k�lcs�nvett�nk, am�g magadhoz nem t�rsz. Vend�gszoba… k�nyvt�r… Kavarogtak a fejemben a k�rd�sek, de v�g�l a legels� mondtat, amit kimondtam: �- Garandir vagyok… �- Tudom. A k�nyvt�rban minden feljegyz�sen ott szerepel a neved. K�rben�zt�nk, hogy biztosra menj�nk, nem egy �r�lttel van-e dolgunk. Sz�vem szerint felnevettem volna, de a s�r�l�sek csak egy grimaszba fordult mosolyt tudtak visszaadni. �- Parancsnok. Tal�n most m�r �rdemesebb lenne visszat�rni Babilonba. – mondta az egyik katona. �- Az osztagb�l ketten m�r �gy is el�rementek… - kezdett bele a m�gus, de s�hajtott. – Igazatok van. Fejetlens�g lesz, ha nem t�rek vissza. A m�gus odafordult hozz�m. – Ha m�r a vend�geid voltunk, �gy ill�, hogy �n is bemutatkozzak. A nevem Mikaela. Nem �rtettem az eg�szb�l semmit, de ez a p�r mozdulat �gy t�nik el�g volt ahhoz, hogy �jra els�t�t�lj�n a vil�g.

BlackwoodGr

El�zm�ny | 2018.02.08. 21:53 - #6

Mire a fogad�s el�k�sz�leteivel v�geztem, �szbe kaptam, hogy elrep�lt az id�. Mire oda�rtem a v�rkapuhoz, l�ttam, hogy senki nincs ott. �- Rem�lem nem k�stem el. – gondoltam. N�ztem k�rbe, de a babiloni osztagnak �s a t�nde l�nynak a nyom�t sem tal�ltam. Egy kiss� csal�dottan hib�ztattam magam, hogy mi�rt magam akarok elk�sz�teni mindent. A v�r fel�l kiab�l�st hallottam, megid�ztem var�zsk�nyveimet, felk�sz�lve az esetleges harcra. A v�rkapu kiny�lt, �s a m�gusosztag l�pett ki rajta. Meg kell, hogy mondjam, meglep�dtem. Eszembe jutott, hogy a grimoire-jaim k�r�l�ttem vannak, �s nincs az az �lomk�dex, ami erre j�l mondana. Amikor visszak�ldtem �ket az „�ress�gbe”, l�ttam, hogy a birodalom minisztere �rj�ngve rohan az osztag ut�n. �- N�h�ny �r�val tov�bb tartott, mint tervezt�k, k�sz�nj�k a t�relm�t. – sz�lt… nem is, ink�bb csengett a hangja a t�nd�nek. – Indulhatunk? Feleszm�ltem, de nem mertem mondani, hogy �n is csak akkorra �rkeztem. �- Mutatom az utat. De �n�k a vend�geim, tegezzenek b�tran. M�g a v�rt�l t�volodva is hallottuk a miniszter s�rteget�seit, hogy mikor �s hogyan l�ssa az osztagot legk�zelebb. A k�ls� falat elhagyva k�rdeztem csak meg t�l�k. �- Mi volt ez az apr� k�zj�t�k a v�rkapun�l? – k�rdeztem, b�r nem voltam benne biztos, hogy udvariass�gom nem v�lik-e faggat�snak. �- Nem szeretn�m vend�gl�t�nkat diplom�ciai �gyekkel terhelni. – v�laszolt a m�gus. �- Bizony�ra j� okkal t�voztak ilyen m�don… - majd az babiloni katona gyilkos pillant�s�t elkapva elhallgattam. �- A tal�lkoz�nk a kir�llyal nem v�rhatta ki az �n�kn�l szok�ss� v�lt k�t el�terjeszt�si napot. Sz�val bejelent�s n�lk�l bemas�roztak a kir�ly lakoszt�ly�ig. Fels�hajtottam. �- De a s�rg�s �gyekre ott a miniszteri megb�zott… A m�gus most el�sz�r komorodott el. �- M�r mondtam, hogy nem volt id�nk, �s a megb�zott az utunkba �llt. Megborzongtam. – Meg�lt�k? – k�rdeztem. A m�gus f�lreford�totta a fej�t. Megker�ltem �ket, �s meg�lltam el�tt�k. �- Azt k�rdeztem, meg�lt�k �t? A n�gy katona szinte egyszerre r�ntott kardok �s szegezte nekem. El�h�vtam az �ress�gb�l a grimoire-okat, �s v�rtam az els� csap�st. De egy v�ratlan dolog t�rt�nt. A m�gus megremegett, �s an�lk�l, hogy a grimoire-j�t el�vette volna, engem �s a saj�t osztag�t is, egym�snak ellent�tes ir�nyba egy f�nak v�gott egy sz�ll�k�ssel. Az �tk�z�s kiszor�totta bel�lem a leveg�t, �s el�jultam.

BlackwoodGr

El�zm�ny | 2018.01.24. 16:00 - #5

�tkel�s t�rt�netsz�l #4 Hallottam h�reket, hogy m�s birodalmak m�gusai is gyakran keresik fel Paludemet. Vajon �k lehettek azok, akik megmentett�k? A t�nd�rsz�rny�rt kapott aranyam arra haszn�ltam fel, hogy egy �j m�gi�t tanuljak ki. Az elememhez legk�zelebb �ll� m�gi�t vettem meg, de sok id� volt, mire k�pes voltam haszn�lni is. De mostanra m�r �sszegy�lt annyi aranyam, hogy a v�ros hat�r�n �ll� k�ri�t is megengedhettem magamnak. Az �tkel�s �n �ta most �reztem el�sz�r otthon magam. A h�zat m�g annak idej�n egy Stemaeris nev� v�zm�gus tervezte, �gy nem kellett lemondani a m�r ezel�tt megszokott vezet�kes v�zr�l sem. Bevallom,� k�nyvt�ram els� polc�t Paludemet, �s a teljes m�gikus vil�g k�rnyezeti berendezked�s�t bemutat� k�nyvek helyett ink�bb gasztron�miai k�nyvek sorakoztak. Meg akartam ismerni ezt a vil�got, de ezt nem tehetem �gy, hogy az �telekr�l semmi ismeretek sincs. Persze a d�nt� t�nyez� ink�bb az volt, hogy magamra kellett f�zn�m, ami�ta csak� Azeryoban utaz�m�gus lettem... Megtanultam az itteni gy�gyf�veket, f�szereket, minden m�rgez� �s ehet� n�v�ny hat�sait. Kalandoz�saim Paludemet k�v�l igencsak hasznosnak bizonyultak. A vil�g k�l�nb�z� f�szereivel k�s�rleteztem, �s tartottam fogad�sokat, ha egy s�ltem j�l siker�lt. M�g a birodalom f�szak�cs�nak is felk�rtek... de nem fogadhattam el. Csak �gy tudom megtal�lni �ket, ha a vil�got j�rom. Egyik nap azt az utaz� keresked�t k�s�rtem, akivel az �tkel�skor tal�lkoztam. Az �szaki l�pvid�k fel� vitte az �tja, ahol m�r nekem is annyi gondot okoztak a l�pt�nd�rek. Ahonnan � j�tt, egy helyi mesterember j� �rat fizet a sz�rnyak�rt, amiket t�z�ll� k�penyekhez haszn�l fel. Hat p�r sz�rnnyal indultunk vissza, amikor a Fa el�tt egy babiloni osztagba botlottunk. Mivel a v�ndorkeresked� is nyugatr�l val�, Babilonb�l, �gy nem tartottam k�l�n�snek, hogy ennyire messze ker�lt egy osztag a birodalomt�l, �s nekem is volt r�szem nem egy kalandban a nyugati tengerekn�l. Az osztagb�l mindenkin f�nyes p�nc�l volt, kiv�ve egy l�nyt, aki a m�guslovagok fekete k�peny �g viselte �s a csukly�ja al�l kit�nt hossz�, feh�r haja, mely az erd� koron�j�n �tsz�r�d� f�nyben krist�lyosan csillogott. De az arca ismer�s volt. Olyan volt, mint egy eldariel. Egy t�nde. Belefeledkeztem a nosztalgi�ba, melynek csak a keresked� torka k�sz�r�l�se vetett v�get. Amikor hall�t�vols�gon k�v�l �rt�nk, a keresked� elmondta, hogy a l�ny volt annak az osztagnak a kapit�nya. Nem r�g�ta �rkezett Babilonba, de m�r most � a leges�lyesebb arra, hogy a birodalom vezet�je legyen. �r�lt �tletem t�madt. El�re k�ldtem a keresked�t Paludem v�ros�ba, �n pedig, m�g miel�tt lebesz�lhetett volna, visszamentem hozz�juk. -Mi j�ratban ilyen messze Babilont�l? – k�rdeztem. A birodalmi katon�k m�r vont�k ki a kardjukat, de a l�ny meg�ll�totta �ket. - Egy �zenetet hoztunk a birodalom vezet�j�nek. – sz�lalt meg a l�ny halv�ny mosollyal az arc�n. �szinte volt, de m�gis l�ttam a mosolya m�g�tt, a m�ltj�ba mutat� morajl� s�t�t f�jdalmat. Ha �tadt�k az �zenetet, pihenjenek meg e h�zamban, �s engedj�k meg, hogy egy fogad�ssal k�sz�ljek �n�knek. Tengeri f�szeres, Brentoni sz�sszal t�lt�tt diszn� lesz, �s hozz� „haphess�-burgonya”, ami p�rolt burgonya, a Dead Port-i tengeri f�vek �s az erd� f�szereinek kever�k�vel. - Ha nem magunknak kell megtal�lnunk a h�zat, �r�mmel elfogadjuk a megh�v�s�t. A hangja mintha megenyh�lt volna Dead Port hallat�n. N�ztem a t�volod� katon�kat, �s rem�ltem, hogy majd megtudok valamit.

BlackwoodGr

El�zm�ny | 2018.01.17. 22:19 - #4

�tkel�s t�rt�netsz�l #3 H�rom h�napja lettem Paludem m�gusa. A Z�ld Birodalom�, ahol a M�gia az �let �s az �let a M�gia. M�r majdnem kitanultam a t�zm�gi�t, �gy azt gondoltam, hogy nem vagyok vesz�lyben a v�ros falain t�l. Elfogadtam egy felk�r�st, hogy a piacra az egyik keresded�nek vigyek egy t�ndesz�rnyat, amit majd b�jitalhoz akar haszn�lni. Amint �tkeltem az �l� h�don, a k�zeli L�pvid�k fel� tartottam. K�t �ra gyalogl�s ut�n �rtem el a L�pvid�k tiszt�s�t, ahol hemzsegtek a t�nd�rek. Kiv�lasztottam magamnak a legk�zelebbi l�nyt, �s egy �rv�nyl� t�zgoly�val t�madtam. �jra megmutatkozott, hogy a term�szet �s ez a vil�g mennyire m�s, mint Azeryo volt. A t�nd�r k�nnyed�n dobta f�lre sz�rnyaival a t�zg�mb�t, �s m�r indult fel�m vicsorogva. A t�zm�gi�m hasztalannak bizonyult, s �n ott �lltam fegyvertelen�l egy bossz�ra �hes l�pi t�nd�r karmai el�tt. Visszaeml�keztem, hogy Thelyanor f�ldj�n h�nyszor kerestem m�r fel t�nd�rf�szkeket, hogy f�zeteimhez alapanyagot gy�jtsek. Ezek a t�nd�rek, m�g ha kin�zetre hasonl�tottak is az ottani t�nd�rekre, ellen�ll�suk a m�gi�val szemben leny�g�z�tt. A biztos v�gt�l csak egy apr� szikra mentett meg. Sz� szerint. Egy apr�, szikr�nyi t�zl�ved�ket dobtam a bugog� l�p g�zfelh�ibe. Tudtam, hogy k�rt nem teszek a t�nd�rekben, de rem�ltem, hogy egy pillanatnyi riadalom el�g lesz, hogy elmenek�ljek. A robban�s okozta riadalom nem tartott sok�ig, �s �gy az egy helyett t�bb sz�z t�nd�r fordult ellenem. Csukott szemmel v�rtam az elker�lhetetlent, de akkor egy sziklakupola emelkedett ki a f�ldb�l, s z�rt mag�ba. M�g utolj�ra hallottam a t�nd�rek f�ls�rt� siv�t�s�t, azt�n teljes csend. Nem tudom meddig lehettem a kupola alatt... Amikor a kupola elt�nt, csak az �res l�pot l�ttam magam k�r�l. Az �sszes t�nd�r elt�nt. Amikor felvettem a f�ldr�l a T�z Grimo�rom, a k�nyvem alatt egy v�zburok volt, benne egy sz�lp�rgette t�ndesz�rny. M�g nem tudom, hogy kik lehettek a m�gusok, akik megmentett�k az �letem, de rem�lem �tjaink m�g �jra keresztezni fogj�k egym�st. �

BlackwoodGr

El�zm�ny | 2017.12.19. 20:51 - #3

Eredet t�rt�netsz�l� - egy f�m�gus a peremr�l #1� - Egy t�zm�gus �bred�se �n, Garandir, Azeryo m�gikus vil�g�nak egyik, Thelyanor birodalm�nak egyetlen f�m�gusa voltam. Baron v�ros�nak peremvid�k�n sz�lettem, k�zel a K�sei Erd�kh�z. Sz�leim egyszer� f�ldm�vesek voltak. Passz�v m�giahaszn�l�k. Volt benn�k var�zslat, de csak t�rgyakon kereszt�l tudt�k felsz�nre hozni. Csal�dunk m�gikus t�rgyai k�t relikvi�b�l �lltak. Egy szerencsehoz� k�penyb�l (amin�l, hogy �szinte legyek a szerencse kimer�lt annyiban, hogy ap�mat, ha kiment a f�ldekre, az erd�b�l kit�vedt k�vi trollok helyett csak mezei impek n�sp�ngolt�k el), �s egy sz�lgy�r�, amivel szelet lehetett kavarni. Nek�nk a nemess�ggel ellent�tben csak egy nev�nk volt. A Garandir nevet is �gy kaptam, hogy a sz�leim Baron piac�n hallott�k egy utaz� eldariel tud�st�l, hogy felfedezett egy csillagot, amely nappali f�nyn�l is l�that�. Ezt a csillagot nevezte el Garandirnak, ami n�luk, ha j�l eml�kszem J�l�tcsillagot jelent. Megtetszett ez a n�v a sz�leimnek, s mikor megsz�lettem ezzel a n�vvel aj�nd�koztak meg. B�r j�m�d�ak nem voltunk, a nagyb�ty�mnak k�sz�nhet�en, aki utaz�m�gus volt, k�tf�le akt�v m�gi�val, nem kellett n�lk�l�zn�nk. Egy utaz�m�gus mindig meg tud �lni, mondt�k. Tizen�ves koromig nem mutattam jel�t annak, hogy b�rmi m�gia lenne bennem, �gy a sz�leim is belenyugodtak abba, hogy nekem is a k�t kezemmel kell meg�lnem. Tizen�t lehettem, amikor el�rkezett az els� t�lfordul�, �s meg�ltem az els� leghidegebb telem. Tombolt odakint a h�vihar. A t�lfordul� sz�z�vente egyszer van, �s azok a telek a leghidegebbek. H� persze van a t�bbi �vben is, de t�lfordul�kor egym�st �rik a h�viharok, �s hideg az arcra fagyasztja a k�nnyet, amit a jeges sz�l kicsikar. Legal�bbis azokb�l a t�rt�netekb�l, amiket m�g nagyap�m mes�lt, �gy k�pzeltem el, �s most, ahogy az ablakon kin�ztem, a t�lfordul� zord val�s�g�t �rta le. Te�t akartam f�zni a beteg sz�leimnek, de el�z� nap haszn�ltam el az utols� leveleket. Miut�n sz�leim elpihentek, elindultam az erd� fel� j�gszirm� bakf��rt, az egyetlen gy�gyn�v�ny�rt, ami egy t�lfordul�s t�len is megterem. �t volt m�r fagyva mindenem, amikor el�rtem az erd�t. Most igaz�n �r�ltem annak, hogy t�lfordul�kor m�g a j�glid�rcek is elh�z�dnak. Tudtam j�l, hogy a t�lre felk�sz�lve az utaz�k az erdei �sv�nyekr�l m�r a t�l els� napjaiban begy�jt�tt�k a gy�gyf�veket, �gy az erd� m�ly�re kell mennem. Egy reccsen�st hallottam a fejem felett. Az egyik f�r�l a j�g �s a sz�l let�r egy �gat, �s ami az �g alatt volt h�, lavinak�nt temetett maga al�. Kapartam magam k�r�l a havat, tudva, ha meg�llok, megfagyok. Ahogy �stam k�rbe magam, �gy �reztem, mintha a h� olvadna a kezemben, pedig addigra m�r el kellett volna jegesedni�k. �reztem, hogy a h� v�zz� olvad, �s a leheletem is melegebb, mint szokott. �reztem m�r ezt a fajta borzong�st magam k�r�l, amikor m�gi�t haszn�ltak a k�zelemben, de ez most m�s volt. Saj�t testem remegett bele az er�be. Tudtam, hogy ez mit jelent. Ezt �n csin�lom, �n olvasztom meg a havat. H�t haszn�lok… T�zet haszn�lok… M�gi�t haszn�lok… A kezeim �lettelibbek voltak minden egyes �s�st�l. Megpr�b�ltam minden energi�mat a kezeim fel� ir�ny�tani. Forr� leveg� csapott fel a kezeimb�l, l�ttam, ahogy a leveg� hull�mzik, mint amikor a k�lyha t�ze felett n�zek el. Amint kiszabadultam a h�f�rgeteg al�l, a forr� leveg�vel elkezdtem megsz�r�tani magamon a ruh�imat. Amikor megsz�radtam �s �tmelegedtem, m�r nem sz�m�tott a k�r�l�ttem d�l� h�vihar. Tudtam, ha hidegebbet �rzek, �jra fel tudom majd meleg�teni magam. A h�vihar enyh�lni kezdett, �gy megpr�b�ltam megsz�ntetni a melegs�get. El�sz�r m�g hiba volt, mert csak a forr� leveg� hitette el velem, hogy a t�l is enyh�bb lett. �jra elk�pzeltem magam, ahogy a forr� leveg�t ir�ny�tom magam k�r�l. �jra �s �jra siker�lt. M�r nem engedtem elt�nni. Elolvasztottam a h�kupacot, ami r�mesett. El��stam al�la az ersz�nyem, �s folytattam az utam a gy�gyf�vek�rt. Az erd� egy kis keleti tiszt�s�n tal�ltam meg a gy�gyf�veket, amikkel hazaindultam. A keleti erd�v�ghez �rtem, amikor hallottam sz�leim hangj�t a h�zunk ir�ny�b�l. Sz�leim m�r engem kerestek a mez�k fel�. �t voltak fagyva, amikor megtal�ltuk egym�st. Miut�n �tmeleg�tettem �ket, �s elindultunk vissza a h�zba, elmondtam nekik, hogy csak az�rt sz�ktem ki, hogy gy�gyf�vet keressek az erd�n�l. Amikor be�rt�nk �s megnyugodtak �k is, l�tszott rajtuk, hogy m�g nem tudt�k felfogni, hogy m�gus lettem. ����������� P�r nap m�lva sz�leim is meggy�gyultak. Ekkor kezdtek el r�d�bbenni, hogy akt�v vagyok. Egy m�gus. Onnant�l kezdve az t�lfordul� v�g�ig, �desap�mmal egy�tt j�rtunk ki az erd� sz�l�re t�zif�t hozni. A h�viharok ellen�re egyik�nk sem �rezte m�r annyira a hideget. Sz�leimmel megbesz�lt�k, hogy mihelyt a t�lfordul�nak v�ge, elmegy�nk Baronba, �s egy mestert keres�nk, aki meg tudja tan�tani nekem a t�z m�gia�gat. Addig minden nap, ha ki kellett menni valami�rt, �n is mentem, hogy gyakorolni tudjak. A h�z k�r�l m�r nem kellett elkotorni a havat, mert amerre vitt az utam kint, olvasztottam a havat magam el�tt. M�r a f�z�shez sem kellett a t�zif�t haszn�lni, mert a faz�k oldal�ra tettem a kezem, �s a v�z pillanatok m�lva m�r forrt. Egyre k�nnyebben haszn�ltam a m�gi�t. Egyszer �gy d�nt�ttem, megpr�b�lkozom valami �jjal is. Az �res kandall� el� guggoltam, a kandall�ba tartottam egy has�b t�zif�t, �s gyullad�sik pr�b�ltam hev�teni. �reztem, ahogy a kezemben egyre jobban sz�rad, izzott a leveg�, majd a has�b t�nyleg l�ngra kapott a kezemmel egy�tt. A f�jdalomt�l bedobtam a f�t a kandall�ba, �s n�ztem a meg�gett tenyerem. Amikor a konyh�ba mentem, hogy v�zzel leh�tsem, sz�leim m�r az ajt�ban voltak, mert meghallott�k a ki�lt�som. Leszidtak, de m�gsem �reztem azt, hogy csal�dott lettem volna. Hiszen siker�l meggy�jtanom. Az els� l�pcs�fok megvan. A kezem r� a tan�m. ����������� A gy�gyul�som heteiben sem tudtam meg�llni, hogy ne haszn�ljam a m�gi�t. R�j�ttem, ahogyan m�sokat fel tudok meleg�teni, �gy a f�hoz sem kell hozz��rnem. A fejem is megf�jdult a gyakorl�sba, de siker�lt. Egy m�terrel a kezemt�l fellobbant a has�b a kandall�ban. Mire a meg�getett kezem rendbej�tt, addigra m�r �j c�l lebegett a szemeim el�tt. De ahhoz meg kellett v�rnom a t�lfordul� v�g�t.

BlackwoodGr

El�zm�ny | 2017.12.18. 22:41 - #2

�tkel�s t�rt�netsz�l� Valaha egy Thelyanor nev� kontinens f�m�gusa voltam. A m�gikus vil�g tal�n leggazdagabb kontinense volt. Gazdag kir�lys�gokkal, fens�ges hegyvid�kekkel �vezet vid�k. Amikor tan�tv�nyomnak, Mikor tan�tv�nyomnak, Kalarannak �tadtam rangomat, m�r tudtam, utam lassan v�get �r. Elkezdtem h�t a m�gia hat�rainak kit�g�t�s�t. Akkoriban �gy �reztem mindent tudok a m�gi�r�l. Erekly�imet is h�trahagytam egy m�gia n�lk�li vil�gban, t�l az �tkel�k�n. De amikor elszabadult az utols� var�zslatom, r�j�ttem, milyen keveset is tudok a m�gia mivolt�r�l. A var�zslatom hat�s�ra l�trej�tt egy fekete �tj�r�, ami mag�ba szippantott. F�ltem a c�ltalan lebeg�st�l, de akkor �reztem, hogy valami kem�nyre landolok. Kinyitottam a szemem, �s a tengert l�ttam az egyik oldalr�l, a m�sikb�l pedig egy v�g n�lk�li erd�t. Egy keresked�t l�ttam a szirt fel� k�zeledni. Mikor oda�rt mell�m v�gign�zett rajtam, majd kocsij�b�l a tengerbe sz�rta az �ruj�t. M�g nem l�ttam a vil�gomban azt a fajt. V�d�b�b�jt akartam sz�rni... De semmi... �gy t�nik ebben a vil�gban mit sem �r az a m�gia, ami hajdan bennem lakozott. - Hey, te! Nem l�ttalak m�g errefel�. Ki vagy? - k�rdezte. - Garandir a nevem. Thelyanor hajdani f�m�gusa vagyok. - V�gigj�rtam m�r a vil�got, de nem hallottam m�g a te Thelyanorodr�l. Ez itt Paludem birodalma. Itt ahova a k�k l�ng nem vezet el, az a hely nem l�tezik. � Paludem... Teh�t az az �rv�ny egy �j vil�got nyitott meg sz�momra. �- M�gust mondt�l, mi, j�vev�ny? - k�rdezte az idegen t�lem. B�lintottam �- Elvezetlek a f�v�rosba, h�tha valaki tud valamit a te f�ldedr�l. - �jra v�gigm�rt. - Vagy ak�r egy �jabb m�gust is k�sz�nthet�nk benned, aki seg�t meger�s�teni birodalmunkat. ... Teh�t errefel� is vannak m�gusok... Paludem birodalma egyre k�v�ncsibb� tett, mik�zben k�s�r�mmel elindultunk a v�gtelen erd�s�g fel�... M�r k�t hete barangoltunk Gohearrel a V�gtelen erd�s�gben. Ak�rh�nyszor megk�rdeztem, milyen messze van a f�v�ros, mindig azt v�laszolta: "Az ut�n a fa ut�n nem sokkal, amit most m�g �ppen nem l�tunk." Kezdtem �gy �rezni, hogy m�r r�gen elhagytuk azt a f�t... �n, Garandir, Thelyanor egykori f�m�gusa, �jra egy z�ldf�l� lettem egy �j vil�gban. Ahogy k�rdeztem a keresked�t, aki k�s�rt, err�l a vil�gr�l, r�j�ttem, ebben a vil�gban a m�gia majdnem Mindent jelent. Megtudtam, hogy a m�gia ebben a vil�gban nem a term�szet velej�r�ja, nem j�rja �t a vil�g minden teremtm�ny�t. Var�zsl�nyek ugyan l�teznek, de ha egy m�gusjel�lt m�gi�t akar tanulni, meg kell vennie a m�gi�t. Azonban abban a pillanatban, amikor a kapun �testem, �s megtudtam, hogy ebben a vil�gban is l�tezik m�gia, eld�nt�ttem, hogy m�gus leszek. A keresked� jelzett, hogy el�rt�k a F�t. Val�ban �sszet�veszthetetlen volt. A fa s�t�t v�gtelenbe ny�l� szakad�kb�l n�tt ki, s ahogy az �gai n�ttek, h�dk�nt k�t�tt�k �ssze a szakad�k k�t sz�l�t. Gohear a fa kor�r�l csak annyit �rult el, hogy az a fa az els�, ami a m�lys�gb�l t�rt fel. Ahogy a V�gtelen erd�s�g lak�i tisztelt�k az erd�t, �gy az erd� is tisztelte lak�it. A F�ban nem volt semmi v�set. Olyan volt az �sszek�t� �g, mintha a fa, puszta akarat�b�l form�lta volna h�dd� az �g�t. Nem sokkal azut�n, hogy �tkelt�nk a h�don, megpillantottam a birodalmi f�v�rost. F�k �s �ri�s gomb�k n�ttek mindenfel�, de m�g �gy is volt a v�rosnak egy fens�ges kisug�rz�sa. B�r akkor m�g nem tudtam, hogy vannak-e m�s v�rosok is Paludemben, de abban biztos voltam, hogy m�lt�k�pp nevezik ezt a f�v�rosnak. A keresked� �tbaigaz�tott Paludem m�gustan�csa fel�. A Tan�cs emberekb�l �llt. Mikor el�rultam nekik, hogy egy m�sik vil�gb�l sz�rmazom, nem t�ntek meglepettnek. Miut�n kiv�lasztottam az eredetem, az els� elemi m�gi�m, a Tan�cst�l megkaptam az els� var�zsk�nyvemet. A t�z eleme mindig is megfogott, m�r odahaza, a sz�l�v�rosomban, Baronban is. Tudtam, hogy a t�z nemcsak puszt�tani, de teremteni is k�pes. A Tan�cs felruh�zott n�mi m�gi�val, amit elk�lthettem az els� var�zslataimra. ... K�t h�napja, hogy Paludem m�gusa lettem. Itt Paludemben a m�gia a Minden.

BlackwoodGr

El�zm�ny | 2017.12.16. 23:18 - #1

�

[13-1]